Utószó és köszönetnyilvánítás

  Könyvem írásakor arra törekedtem, hogy a közreadott adatok és információk megbízható forrásból származzanak. Legfontosabb célom az volt, hogy mindezt közérthető és olvasmányos formában tegyem, mert meggyőződésem, hogy az ismereteket csak így lehet széles körben terjeszteni. Ezért elhagytam a tudományos műveknél megkövetelt lábjegyzeteket és hivatkozásokat, de ha valaki alaposabban utána akar járni a leírtaknak, annak támpontot ad a fejezetek végén található irodalomjegyzék.

  Munkám során felbecsülhetetlen értékű támogatást kaptam a szülőfalumban élő barátaimtól és a templom plébánosától, káplánjától, sekrestyésétől valamint a kápolnák gondozóitól.

  Külön köszönöm Jégh Izabellának, hogy a könyv megírásának ötletétől egészen a megjelenéséig számtalan alkalommal, időt és fáradságot nem kímélve mindenben támogatott és vállalta annak lektorálását is. Értékes tanácsokat kaptam Püspöki Nagy Pétertől, amelyeket az első fejezet véglegesítésénél igyekeztem meg is fogadni. Rajtuk kívül nagyon hálás vagyok Vadkerti József esperesplébános úrnak, valamint az időközben elhunyt Fukári Valériának és Nagy József festőművésznek, hogy közreműködtek az esetlegesen előforduló pontatlanságok kijavításában. Önzetlen segítséget kaptam még Csanaky Nórától, Csonka Károlyné Aldobolyi Nagy Piroskától, Gyurcsi Szilviától, Kaiser Árpádtól, Lamos Zoltántól, Nagy Vilmostól és Jan Spankotól is. A ő nevüket ABC sorrendbe szedtem, ami nem jelent támpontot a nyújtott segítség nagyságához. Egyikük nélkül sem tudtam volna ilyen formában megírni ezt a könyvet.

Budapest, 2012

Szelepcsényi Sándor

A Szent József templom és a kápolnák

  Nem volna teljes ez a könyvecske, ha nem mutatnám be a Püspökinek már a kereszténység magyarországi megszervezése óta leányegyházaként kijelölt Szúnyogdi templomát. Az évszázadok óta Püspökivel közös közigazgatású kis falut 1950-ben ténylegesen is egyesítették vele.

jtemplom  A papjainkról szóló fejezet 28-29. oldalán röviden szóltam a templom építéséről. A kis egyház szépen karbantartott állapotban van és rendszeresen, minden vasárnap valamint a vallási ünnepek idején miséznek benne.

  Az épület, bár a barokk kor kezdetén épült, külső megjelenésében mégsem hordozza ennek a idő-szaknak jellegzetes vonásait, meglehetősen szerény kivitelben készült.

  Belsejét - Nagy József püspöki festőművész terveinek figyelembevételével - a közelmúltban újították föl, a régi díszítésből megőrizve az értékesebb részeket.

joltar  A főoltár mögötti falon lévő oltárkép is az ő műve, amelyen a templom patrónusa Szent József a gyermek Jézussal látható.

  Az oltárképet két kisméretű szobor fogja közre, balról Szent Péter, jobbról Szent Pál áll, a kép alatt középen van a szentségtartó szekrény.

  Szent Péter az apostolok közösségének legrangosabb tagja, a keresztény egyház első pápája. Eredeti foglalkozása szerint halász volt és Simonnak hívták. Jézus tanítványává fogadta és emberi tulajdonságairól, jelleméről olyan jó véleményt alkotott, hogy – előre tudva megerősödő hithűségét – benne látta a vallás továbbvitelének biztos alapját, ezért elnevezte Péternek (Petrusz, Petra), ami sziklát jelent. Megbízta őt tanainak terjesztésével és az Egyház kormányzásával. Ez a hatalom Krisztus akaratából átszáll Péter mindenkorijpeter utódjaira, Róma püspö-keire, a pápákra. Péter Krisztus mennybeme-netele után erőteljes térítő tevékenységet folytatott Kis-Ázsiában, Görögországban, majd Rómában is. Rómában szenvedett vértanúha-lált, fejjel lefelé keresztre feszítették. Sírja fölé már a IV. században bazilikát építettek. Az egész katolikus egyháznak oltalmazója, de védőszentje nagyon sok mesterség művelőjének, főleg a halászoknak. Szobrokon, festményeken alacsony növésű, kerekfejű emberként ábrázolják, amit hitelesnek lehet tekinteni, mert a római közösség emlékezetében alakja ilyen külső jegyekkel élt tovább. Kezében kulccsal - mint a mennyország bölcs és tapasztalt kapuőre - tűnik föl a képeken.

 jpal Szent Pál apostol az ősegyház másik kiemelkedő alakja. Őt is, csakúgy, mint Pétert, az apostolok fejedelmeként tisztelik, annak ellenére, hogy nem volt Jézus tanítványa, annak halála után lett keresztény. Eredetileg Saulnak hívták és csak megtérése után vette fel a Pál (Paulus) nevet. Szigorú zsidó nevelésben részesült, kitanulta a sátorkészítés mesterségét, amit később is gyakorolt. A zsidó vallás annyira meghatározó volt életének korai szakaszában, hogy maga is rabbi lett. Fanatikusan gyűlölte és üldözte a keresztényeket, míg az egyik büntető útján látomása támadt. Jézus jelent meg előtte olyan fényesség kíséretében, amelytől átmenetileg megvakult. Az élmény hatására megkeresztelkedett, látását ekkor visszanyerte. Téríteni kezdett és csatlakozott az apostolokhoz. Cipruson, Görögországban, a mai Franciaországban, Szíriában és Kis-Ázsiában járt missziós útjai során, közben sűrűn levelezett a többhelyütt alakult gyülekezetekkel. (Levelei a Biblia Újszövetség kötetének fontos fejezetei.) Visszatérve Jeruzsálembe a felizgatott tömeg rá-támadt. Meg akarták ölni, de a helyőrség letartóztatta. Rómába szállították ahol még évekig élt, de végül mégsem kerülhette el sorsát. Kereszténysége miatt nem kínhalálra ítélik, hanem mivel apja révén római polgár volt, karddal végzik ki. Többnyire - akár csak a mi szobrunkon - karddal és könyvvel jelenítik meg.

 jjezusjmaria A főoltártól balra egy szép Jézus Szíve szobor áll, amelyet 1903-ban vettek a hívők közadako-zásából. A karjait kitáró Feltámadott tenyerén a keresztre feszítéskor szer-zett sebekkel az égboltot jelképező, felhőkkel szegé-lyezett félgömbön áll. Lábai előtt töviskoszorú, amelyen keresztbetéve kínzatásának a korbácsa és a világ feletti hatalmát jelentő jogar, valamint az Utolsó vacsora kelyhe látható. Jobboldalon a Lourdesi barlang „Szeplőt-len Fogantatás” Mária szobra van. Megformázá-suk stílusa oly mértékben hasonló, hogy feltételez-hetően azonos műhely alkotásai.

 

  Jobb oldalon, kissé előbbre, az 1922-ben, szin-tén a közösség adománya-iból vásárolt Szent Anna és a gyermek Mária szoboregyüttese látható.

janna  Szent Anna imádkozni tanítja leányát, jobbjával egy könyvre mutatva, amelyben a következő szavak olvashatók: „Rorate coeli desuper”, magyarul „Harmatozzatok egek onnan felülről (és a felhők hozzák az Igazat)”   Egy régi gregorián himnusz kezdőszavai ezek, amelyet a Jézus születését váró időszakban, az advent heteiben különösen gyakran énekelnek a templomokban. 

jangyali 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A templomba belépve egy gondosan restaurált freskó ragadja meg azonnal tekintetünket. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven egy, az épülettel majdnem egyidős festményen az angyali üdvözlet jelenetét láthatjuk.

  A tisztaság liliomával érkező égi küldött a következő szavakkal köszönti a trónus-szerű széken ülő Máriát: „AVE MARIA GRACIA PLENA DOMINOS TECUM”, azaz „Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled”. A felső, 1687-es évszám a templomépítés befejezésének, az alsó 1690-es pedig a festmény készítésének a dátuma.

  A hajó baloldali főfalán két modern falképen Jézus gyermekkori életéből kiragadott pillanatokat festett meg a művész.

 jimadasjmuhely A karzat felöli képen a születése utáni jelenetben gyönyörködhetünk. A betlehemi csillag fényében, a boldog és büszke Istenanya a szalmán fekvő kisdedét kitakarva mutatja meg őt a hódolatra érkezett pásztoroknak.

  A másik freskón az ácsműhely belsejébe pillanthatunk be. József a gyalupadnál dolgozik, nevelőapja kérésére a kamaszkorú Jézus egy lécet hoz, miközben az ajtónál ülő Mária szerető tekintete követi gyermekét.

  A falon körben a Keresztút nyomdai úton előállított képei vannak elhelyezve.

  A templomot az elmúlt évtizedekben újították fel. Hajdanában két oltára volt, mindkettő a barokk korból származott. A főoltár képén Szent József kézenfogva vezette a kis Jézust, kétoldalt pedig a négy evangélista szobra állt. A mellékoltár festménye 1812-ből való volt és a máriacelli Szűzanyát ábrázolta. Sajnos a felsoroltak az átalakítások során mind eltűntek.

  1906-ban két vasoszloppal támasztották alá a kórust és ugyanebben az évben közadakozásból egy kis harmónium is került oda.

  A karzatról nyílik a négyszögletes alaprajzú, aránylag alacsony torony ajtaja, ahol két harang lakik.

 jharangujabb Az 1902-ben készült 120 kilogrammos nagyharangot az elő világháború alatt hadicélokra kisajátították és elvitték. Pótlására csak egy évtizeddel később, az első Csehszlovák köztársaság idején kerülhetett sor. A délidőben megszólaló harang 1924 decemberében került a helyére, hála a lakosság adakozó kedvének.

Ennek a felirata:

„SZENT JÓZSEFNEK, A KÖZSÉG VÉDSZENTJÉNEK TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A SZÚNYODI HÍVEK AZ 1924. ÉVBEN. FISCHER TESTVÉREK NAGYSZOMBAT”

jharangregiA kisebbik harang nagyon értékes, hiszen a templom épületének fenn-állásával csaknem egyidőben, közel 300 évvel ezelőtt készült. A palást felső peremén körbefutó felirat:

 

 

„FUTIT ME JOHANN ERNEST KRISTELI POSONII"
Magyarul: „Kriszteli János Ernő öntött Pozsonyban”

  Az alsó perem közelében lévő betűk és számok „A.O. 1736” a régiségét bizonyítják.

jkereszt  Kilépve a templom ajtaján azonnal a szemünkbe tűnik egy gyönyörű, gondosan karbantartott feszület, amelyen a míves köralakú kerámia dombormű alatt lévő márványtábláról a következőket tudjuk meg:

„Jézus és Mária
tiszteletére emeltette
özv. Tanczer Józsefné.
1907
Felújíttatta Gábris László 1998-ban.”

jlurdes A templom udvara valamikor temető volt. A síremlékek közül egyetlen egy kőkereszt maradt meg, amely 1821-ből származik. Sajnos a márványtábláját valaki összetörte, így nem lehet tudni, kinek a nyughelyét jelölhette.

  A kert északi kerítésénél egy Lourdes-i barlangot idéző kápolna áll. Feljáratának jobb oldali oszlopára erősített kőlapról megtudjuk a történetét:

„Fogadalmi kápolna, Szűzanya a kis Jézussal.
1737-ben hálából építették pestis járványból megmenekült hívek Nagyboldogasszony ünnepére. 1953-ban lebontották. 1966-ban a hívők segítségével felépült az új kápolna és az oltárra lett helyezve a fogadalmi Mária szobor. 1968. aug. 15-én nagy ünnepséggel szentelte fel a kápolnát Dr. Horváth Károly prof. plébános. V1969. IX. 11.”

  Visszatérve Püspökibe, meglátogatjuk a még megmaradt három kápolnát.

  De előbb lássuk, milyen építményre kell gondolnunk, ha kápolnákról beszélünk?

  A kápolna (a latin capella, cappa szóból ered, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő helyeken, tanyákon de főképp a temetőkben, utak mellett vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is vannak kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.

  Ha egy kápolnának külön lelkésze volt, azt hívták tulajdonképpen capellanus-nak, káplánnak.

  Hogy miként lett a latin köpenyből kis templomocska? A hagyomány szerint Szent Márton - az előtte didergő koldus képében megjelenő - Jézus Krisztusnak adta katonaköpenyének a felét. A másik félköpeny (köpenyke, latinul capella) továbbra is a viselete maradt. A kereszténnyé lett Szent Márton később Tours francia város püspöke lett. A félköpenyt a frank királyok ereklyeként tisztelték, a csatákba magukkal vitték és külön sátorban helyezték el. Ennek a sátornak lett a neve „capella”, innét eredeztethető a későbbi kisebb templomszerű építmények kápolna elnevezése.

  Püspöki, hasonlóan a legtöbb magyar településhez, régen egyetlen utcából állt. A közepén húzódó vízfolyást követve annak két partjához közel települtek a házak. Ez a szerkezet az ófaluban ma is megfigyelhető, a széles főutca az, ahol az ősi település magját találjuk. A vízfolyás felső (észak felőli) részén elhelyezkedő porták alkották a Felvéget (Felszeg, püspökiesen Fűszög), a lejjebb lévő házak pedig az Alvéget (Alszeg, Aszög). Az egykori Alszeg déli részén, a mai Elesett Hősök (Padlých hrdinov) utca végén van a

mkapolna  Mária kápolna. Él az a monda, hogy valaha a mezőváros vesztőhelye állott azon a helyen és miután elveszítette a település a pallosjogát, engesztelésül építették fel a hívek.

  Belső tere meglepően tágas, sőt a tornyában még egy kis harang is van. Évente több alkalommal tartanak szentmisét benne, ezért az állapota - köszönhetően az önzetlen hívek folyamatos gondoskodásának - nagyon jó.

mbelso

  

  Oltárképe, stílusából ítélve a XIX. század végén készülhetett, festője ismeretlen.

 mmkepujmmariakepr A kápolna belső tere, mivel télen nincs benne fűtés, nem kedvező a festmények számára, a kép állaga egyre romlott. Az 1990-es években már rendkívül rossz állapotban volt, nagyobb felületeken lepergett róla a festék, félő volt, hogy teljesen tönkremegy. Nagy József festőművész vállalta a restaurálását és szakszerű, gondos munkája nyomán a gyönyörű kép visszanyerte eredeti színeit. Az arany háttér előtt álló Szűz Mária lábával a gonosz kísértőre tapos. Érdekesen formálta meg a paradicsomi kígyót annak idején a művész, hatalmas fejével inkább egy sárkányhoz hasonlít.

  Mária fölött szalag hullámzik, rajta a felirat: „MÁRIA SZEPLŐ NÉLKÜL FOGANTATOTT, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK, KIK HOZZÁD FOLYAMODUNK.”

  Figyelemre méltó továbbá a baloldali falon lévő Krisztust az Olajfák hegyén ábrázoló olajnyomat, valamint az előtérben lévő, nagyon régi de megkopottságában is szép Kis Szent Teréz szobor.

  A széles Elesett Hősök (Padlých hrdinov) útról befordulva a Tűzoltó (Požiarnicka) utcába, az az Ómalom (Staromlynská) utcát keresztezve a Janko Kraľ XIX. századi szlovák népies költőről elnevezett utcában folytatódik. A saroktól mintegy 50 méterre jobbra betekintve, a kerítés mögött megláthatjuk a Rozália kápolnát, amely lassan már háromszáz éve ott áll.

rkapolnarrkapolnauj

 

  Történetéről az előzőekben már említés történt a 121-123. oldalon. A környéken lakók önzetlen gondoskodása ellenére az állapota egyre romlott. Falai nedvesedtek, bár a tető újracserepezése néhány éve megtörtént, az épület maga renoválásra szorult. A település őslakosai összefogtak és 2015-ben sikerült annyi pénzt szerezni, hogy sikerült azt, és a másik kettő kápolnát is kívül-belül felújítani.

  A kápolna eredeti barokk oltárképe a templom karzatán őrizve biztonságban van, helyette Nagy József püspöki művész festett egy freskót, melyen Szent Rozáliát láthatjuk, amint a lakóhelyül választott barlangban megjelenik neki Szűz Mária.

roltarA kép baloldalán olvasható felirat:

„E KÁPOLNA ÉPÍTTETETT SZŰZ ROZÁLIA TISZTELETÉRE, HÁLÁBÓL A PESTISJÁRVÁNY MEGSZŰNÉSÉÉRT 1723-BAN.”

A jobb oldalon pedig:

„AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE S A HÍVŐ LELKEK ÉPÜLÉSÉRE A RÉGI KÉP HELYETT ÚJ KÉSZÜLT 1995-BEN”.

  Visszatérve az Ómalom (Staromlynská) utcába, a régi Királyi országút nyomvonalát követve kifelé haladunk Püspökiről. Kissé jobbra tartva a Baromfi (Hydinárska) utcán végigmenve Csölle (Rovinka) irányában hagyjuk el a település belterületét. A vasúti töltés aluljárója után hamarosan feltűnik egy baloldalon álló magányos kis épület: a

   Kormányosi kép kápolna. Titokzatos nevére mondai magyarázat létezik. A szóhagyomány szerint hajdanán ott egy hajózható Duna-ág folyt. Egyszer egy gabonaszállító uszály a helynek a közelében elsüllyedt. A kormányos megmenekült, s ennek emlékére, hálából állíttatta az úgynevezett Kormányosi képet (szobrot?), mely fölé később kápolnát emeltek. Az építmény barokkos formája alapján mindez évszázadokkal ezelőtt történhetett.

kkapolnarkkapolnauj  Belsejéből az eredeti szobor hiányzik, annak valószínűleg később készült talapzata viszont megmaradt, amelyre két évszámot véstek: 1855 és 1904. A kettő közötti R betű a felújíttatott (renoviert) szó kezdőbetűje.

 kolrarrkoltar A lakott területen kívül eső kápolna fokozottan ki van téve a rongálás veszélyének. Bár önzetlen gondozói erejükön felül áldoznak megmaradásáért, az csak nehezen biztosítható. Pedig, mint a régi népi vallási kultúra egyik tanúja, megérdemeli a védelmet.

  A mai Pozsony-püspöki területén létezik még egy kápolna, a szúnyogdi temetőnél álló, az I. világháborúban elesett

Hősök kápolnája. A kis építmény az I. világháborúban elesettek emlékét őrzi. Keletkezésének idejéről semmit sem tudunk. Maga a kápolna épülete ápolt és aránylag jó állapotban volt, de azért ráfért a 2015-ös gondos restaurálás.

hkapolnarhkapolnauj  A kápolna virágokkal díszített belső tere kegytárgyakban gazdag, több Jézus szíve és Szűz Mária szobrot, valamint kisebb képeket találunk benne. Mivel a temető közvetlen közelében fekszik oltárképének témája is a túlvilággal kapcsolatos.

 holtar Szűz Mária és a kis Jézus, mint a mennyek uralkodói, trónusukon ülnek, mellettük angyalok segédkeznek. A trónszék alatt, a pokol előcsarnokában a vétkeik miatt tisztítótűzben szenvedő lelkeket láthatunk. A kép alatt a márványba vésett felirat is a purgatóriumban bűneik bocsánatában reménykedők segítésére buzdít:

„Imádkozzunk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, nyugodjanak békében!”

tablaregitablaujA kápolna bejárata fölött a megsérült az emléktáblát is kijavították. A márványlapról tisztán olvasható a könyörgés:

„Kik a hazát védve
Hősi halált haltak,
Adj Uram nekik örök
Nyugodalmat”

 

Ezzel befejeztem a szülőfalum templomának és a hozzá kapcsolható vallási emlékeknek a bemutatását. Remélem, hogy a kedves olvasó tanulsággal nézegette a honlapomat és talált újdonságként ható dolgokat is.

 

Ugrás a lap elejére

 Szobrok, képek, kegytárgyak II. rész

  Miután számba vettük az oltárokat, térjünk vissza a szentélybe, a templomnak abba a részébe, amely már több mint 790 éve a szertartások legfontosabb színhelye.

2ablak22ablak1  Ebből az ősi időszakból maradtak meg az ablakok kőkeretei és belső mérműves tagolásuk. Az üvegfestményeket a történelmi Magyarország legnevesebb mozaik– és üvegművésze, Róth Miksa (1865-1944) készítette, aki a művei közül ezeket külön is megemlíti. Alkotásai megtalálhatók a Kárpát-medence nagyobb városainak legnevezetesebb épületeiben, bár a II. világháború pusztításai sokhelyütt megsemmisítették az amúgy is sérülékeny ablakokat. Az Országház, a budai Királyi palota, a kassai Dóm, a marosvásárhelyi Kultúrház, a pozsonyi Stefánia árvaház, az Erzsébet templom, Milánó, Bécs, Hága, Boston, Mexico City több épülete is az ő keze munkáját őrzi.2ablakevszam  Amint a jobboldali széles ablak felső részében lévő évszám bizonyítja az üvegfestmények 1889-ben készültek, amikor a templom épületét felújították. Sajnos, azt, hogy milyenek voltak a régi ablakok, nem tudhatjuk, de a Könyöki-féle felmérés nem említi díszes voltukat.

  A mi ablakainkon a két nagy uralkodó, Szent István és Szent László király alakját láthatjuk a gótikus oltárt formázó háttér előtt. Szent István fejét a Szent Koronának a latin részéből képzett darabja fedi, vállán a koronázási palást, jobb kezében a jogart, baljában a kettős keresztes országalmát tartja. Alul az Árpád-ház négy ezüst és négy vörös vízszintes sávból álló címere van.

  Szent István 969-ben született Esztergomban és 1038-ban halt meg Székesfehérvárott. A keresztény magyar állam megalapítója, első és minden időkben elismerten a legnagyobb királyunk, akinek 38 évig tartó uralkodása Európa egyik legfontosabb országává tette hazánkat. Kiépítette az állam szervezetét és megszervezte a magyar keresztény egyházat. Életművéért 1083-ban szenté avatták és feltétlen tisztelete a több mint ezer éves távlat ellenére mind a mai napig része a magyarság életének.

  A szentély másik ablakán Szent László király alakja látható teljes lovagi díszben az előbb említett ablakkal megegyező háttér előtt. Testét a bíborszínű palást alatt páncél borítja, fején korona, jobbjában hatalmas csatabárdot, baljában országalmát tartva vigyázó tekintetével a messzeséget kémleli. A kép alsó negyedébe a magyar államiság jelképe-ként a kettős keresztes címerpajzsot helyezte el a művész.

  Szent László 1077-től 1095-ig uralkodott. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket, köztük I. István királyt is. A kereszténység védelmezőjeként kiérdemelte, hogy 1192-ben őt is a szentek közé emeljék. Alakja különösen népszerű, a történelmi Magyarország templomaiban számtalan helyen freskókon örökítették meg életének csodás mozzanatait.

  A szentélyben további figyelemre méltó műalkotásokkal találkozhatunk. Az oltár mögött mindkét sarokban oszlopszerű emelvényen szobrokat találunk, amelyek azonos időben kerültek a templomba, stílusban és témában is egymáshoz tartoznak.

2sztjozsef2sztanna  Szent József áll a gyermek Jézussal a baloldalon. A művészek aránylag ritkán választották Jézus életének a gyermekkorra eső szakaszát műveik témájául. Itt azt a jelenetet formázta meg az alkotó, amikor a 8-9 éves kisfiú az ácsmester nevelő-apjának segít és annak szerszámait tartva feltekint rá. József jobb kezében a tisztaságára utaló liliomot tartja, balját szeretetteljes mozdulattal Jézus vállán nyugtatja. Az aranyszegélyű ruházat mutatja, hogy kü-lönleges személyeket látha-tunk. Az egész kompozíció meleg harmóniát és csendes nyugalmat sugároz a szem-lélő felé.

  Átellenben, a szentély délkeleti szögletében ennek a szobornak a párja, egy felnőtt női alak és egy kisleány áll egymás mellett.

  Szent Anna, Szűz Mária édesanyja imádkozni tanítja gyermekét, kezében nyitott könyvet tart, azt, amelyben Izajás próféta Máriára vonatkoztatott jövendölésének szavai olvashatók: „Ecce, virgo concipiet et pariet filium et vocabit nomen eius Emmanuel.” Magyarul: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emánuelnek nevezi el” Bár Jézus nem az Emánuel nevet kapta, annak héber jelentése - velünk az Isten - különleges kiválasztottságára vonatkozik.

  A szentély jobb oldali falában kialakított gótikus fülkében egy

2kormad  Koronás Madonna szobrot helyeztek el. A trónon ülő Ég Királynője ölében tartja a szintén arany koronát viselő kisded Jézust. Kezükben uralkodói jelvények, Mária baljában egy jogar, Jézuséban pedig egy aranygolyó (országalma). A zárt aranykoronák, csúcsukon kereszttel aránytalanul nagyok az alakokhoz képest. A stílus és kivitelezés az úgynevezett népi barokk tipikus példája, annak egy értékes darabja. Dús aranyozás és erőteljes színek jellemzik, ahol az arcvonások finomsága másodlagosnak tűnik. Lehetséges, hogy valamelyik kápolnából, esetleg a plébánia egyik leányegyházából került ide az elmúlt száz év során, mert meglétét az 1912-es egyházlátogatási jegyzőkönyv még nem említi.

  Az épület szerkezeti elemei a záró– és támkövek, amelyek a boltozat bordázatának fontos részei. A szentély és a sekrestye több mint 790 éven keresztül szinte teljes épségében őrizte meg ezeket a fontos részeket. Már az első fejezetben bemutattuk az 1878-as felméréskor készült rajzokat, amelyeket összehasonlíthatunk a jelenlegi állapottal. A szentély gótikus mennyezetének bordázatát három kerek zárókő fogja össze. Ezeket nem formázta díszesre a építkezés kőfaragó mestere, viszont a támköveket változatos formában készítette el. Míg a főoltár mögötti és melletti bordaköteg csak ferde levágással indul, a többi négyet szépen megfaragta. Az egymással átlósan szemben lévők stílusa hasonló. A szentély jobb első és bal hátsó gyámköve növényi ornamentikás, míg a másik kettő a gótikus épületeknél alkalmazott szerkezeti díszítés jegyeit viselik magukon.

2tamkosz22tamkosz4  2tamkosz12tamkosz3

Érdekes módon, a szentélyből nyíló sekrestye mennyezete sokkal díszesebb. Ott még az eredeti freskók nyomai is felfedezhetők, bár azt csak sejteni lehet, hogy mit ábrázolnak.

2sekrkep  A két zárókő viszont csodálatos épségben vészelte át az elmúlt századokat. Az egyiken keresztes glóriás Krisztusfő van, de az arc nem a szokásos Jézus kép, mandulavágású szeme, érdekes bajusz és szakállviselete határozottan magyaros jelleget kölcsönöz neki. A másik kő is míves munka, azon Isten Báránya egy zászlót tart bal mellső lábával.

  Ugyancsak igényes az ott lévő támkövek megmunkálása is, különösen az egyik, amelyen egy angyal arcát és stilizált szárnyait láthatjuk.

2fej 2tamkos2barany

 

 

Visszatérve a szentélybe, a tekintetünket magasabbra irányítva láthatjuk az 1950-es évek elején készült falképeket. Utoljára Kuklay Béla plébánossága idején festették át a templombelsőt, úgy a hajók, mint a szentély képei ebből a korból származnak. A boltozat bordázata által adott csúcsíves mezőkbe a négy evangélista apostol egészalakos képét festette a művész.

  Az evangélium (jelentése jó hír, örömhír) a Biblia Újszövetség részének első négy könyve (fejezete), ezeknek a szerzőit nevezik evangélistának. Az evangéliumok Jézus tanítását, beszédeit, születését, életét, szolgálatát, keresztre feszítését és feltámadását írják le és feltehetőleg 60 és 100 között foglalták azokat írásba.

 2sztmate1 Az evangélisták közül ketten, Máté és János Jézus közvetlen tanítványa (apostol) volt, tehát a könyvükben leírtak elsőkézből származnak. Márk Péter apostol, Lukács pedig Pál apostol kísérőjeként áttételesen juthatott az adatokhoz.

  A szentélyben balról jobbra haladva először Szent Máté alakja tűnik fel, oldalán az angyallal, kezében az evangélium könyvével. Máté vámosként Júdea királyának, Heródesnek a szolgálatában állt. Miután Jézust megismerte, az ő követője és tanítványa lett, abbahagyta az emberek által megvetett foglalkozását. Krisztus feltámadása és mennybemenetele utáni pünkösd napján az apostolok elindultak az ismert világ országaiba, hogy a Megváltó tanítását továbbadva a kereszténységet terjesszék. Máté Etiópiában és (egyes vélekedések szerint) Perzsiában, Szíriában, Makedóniában, Írországban hirdette az evangéliumot. Valószínűleg igehirdetés közben szenvedett vértanúságot. Evangéliumában Jézus életét foglalja össze születésétől egészen feltámadásáig (megírt időtartam i.e. 2-től i.sz 33-ig). Ő az adószedők, pénzváltók, pénzügyőrök védőszentje.

2sztmark1  Szent Márk a következő evangélista, akit állandó képi kísérőjével, a szárnyas oroszlánnal együtt a szentély falára festett a művész. Márk Jeruzsálemben lakott, az ő házukban szoktak összegyűlni az apostolok és valószínűleg náluk volt az Utolsó vacsora terme is. Ekkor még túlságosan fiatal lehetett, ezért sem sorolják Jézus tanítványai közé. Miután az apostolok térítő útra indultak, Antiochiába, majd Ciprusra ment velük. Később Szent Péter munkatársaként tevékenykedett, majd Egyiptomban, Alexandriában egyházat alapított és a hagyomány szerint vértanúként itt is halt meg. Ereklyéit velencei kereskedők 828-ban magukkal vitték, ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. Jel-képe, az oroszlán ezért az szerepel Velence címerében. Könyvében főleg Jézus tetteit tárja elénk, amelyet a rendelkezésére álló anyag össze-szerkesztése (személyes élményei, de főleg az általa kísért apostolok elbeszélései) útján alkotott.

  A szentély bal oldalán a harmadik freskón szintén olyan evangélistát láthatunk, aki nem tartozott az apostolok társaságába.

2sztlikacs1  Szent Lukács állandó társa a képeken a szárnyas bika. Kezében az elmaradhatatlan könyv és a toll, amellyel az evangéliumot lejegyzi. Lukács pogánynak született és megtérése előtt orvos volt. Mária életét, Jézus gyermekkorát Lukács mondja el legrészletesebben az evangélisták sorában. Ő írta a harmadik evangéliumi könyvet és tőle származik a újszövetségi Bibliának „Apostolok cselekedetei” című fejezete. Pál apostollal együtt térített, majd annak halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Macedóniát de eljutott Észak-Afrikába is. A hagyomány úgy tudja, hogy a görögországi Achája városában vér-tanúságot szenvedett. Képeket is tudott festeni, ő örökítette meg Mária arcvonásait. Az eredeti kép elveszett, de másolatban meg-maradt Rómában, Lorettóban és a nekünk különösen kedves lengyelországi Częstochowa kegyhelyén. Az orvosok és különféle képzőművészetek védőszentje.

2sztjanos1  A szentély déli oldalán lévő ablakok csak egy szabad falfelületet hagy-tak, amelyre a templom-festő Szent János apostol képét festette. Valamennyi evangélista kísérője szárnyas élőlény, az övé a sas. János volt a legfiatalabb és a legkedveltebb tanítvány. 15 körül született és 85 éves koráig élt. Jövőbelátó képessége miatt a próféták között is számon tartják, az újszövetségi Bibliának a „Jelenések Könyve” című fejezetét ő írta. Fiatalként apja mesterségét, a halászatot űzte. Az Utolsó vacsora képein mindig Mestere mellett ül, gyakran annak keblére borulásával fejezik ki azt, hogy különösen közel állt Jézushoz. A Keresztúton végig mellette volt és Máriának támaszaként részesült a fájdalmában. Az Úr mennybemenetele után Péterrel egy ideig Jeruzsálemben térített, később Rómába ment, majd élete hátralévő éveiben Görögország különböző részein lakott. Efezusban (Kis-Ázsia) öregen, természetes halállal halt meg. A tanárok, tanulók és néhol a bányászok választották támogató szentjüknek.

Kilépve a szentélyből, több szobrot is megcsodálhatunk a templomtérben. Ha a torony alatti főbejárattól közeledünk a főoltár felé, először a régi, még az 1937-es bővítés előtti oldalfalból négyzetesen meg-hagyott oszlopoknál találkozunk velük. Jobb oldalon egy viszonylag ritkábban látható szent harmad életnagyságú alakja áll a szemmagasságban fel-erősített tartón.

2szttade  Szent Júdás Tádé Jézus tanítványa, a tizenkét apostol egyike volt. A hagyomány szerint Júdás Tádé vitte el a nagy múltú királyságba Edesszába az Úr mennybemenetele után egy leplen Krisztus arcképét Abgár királynak, akinek az arcára terítette és az a leprából kigyógyult. Az ókori ország később a Bizánci birodalom keleti részéhez tartozott, ma Törökországban találjuk a hajdani fővárosát, neve Şanliurfa. Júdás Tádé ezután Mezopotámiában, majd Simon apostollal együtt Perzsiában hirdette az evangéliumot. Miután visszamentek Jeruzsálembe, ott Júdás Tádé vértanúságot szenvedett, bottal agyon-verték. Szobrokon és képeken azzal a nagy bottal ábrázolják, amellyel agyonütötték. Mellén egy medalion látható Jézus arcképével, utalva a gyógyító lepelre. Ő a reménytelen ügyek pártfogója, kőművesek, tímárok, vésnökök védőszentje. Oltalmát kérik kétségbeesett tanácstalanság idején, de segít megtalálni az elveszett dolgokat is.

2sztant  A baloldali oszlopon lévő tartóra Szent Antal szobrát helyezték. Ő a XII-XIII. század fordulóján élt. Lisszabonban született 1190 körül és Páduában halt meg 1231-ben. Az egyik legnépszerűbb szent, szinte nincs is olyan katolikus templom, ahol ne lenne szobra, tisztelet övezi szerte a világon. Szerzetesként Marokkóba indult téríteni, de súlyosan megbetegedett és dolgavégezetlenül hazaindult. A hajó viharba került és Szicília partjaihoz sodródott. Ettől kezdve Antal főleg Itáliában élt. Egy alkalommal, amikor váratlanul prédikálnia kellett, felfedezte magában a rendkívüli szónoki tehetségét és megbékélést hirdetve bejárta az olasz városokat. Már életében szentként tekintettek rá, alig egy évvel halála után hivatalosan is a szentek közé emelték. A gyermekek, szegények és tévelygők gyámolítója, de védő-szentje az agyaggal, porcelánnal foglalkozóknak is. Szobrain fehér kötélöves (korda) ferences szerzetesi ruhában jelenítik meg. A kordára kötött három darab hármas csomó a szerzetesi hármas fogadalmat jelenti: tisztaság, szegénység és engedelmesség. De van olyan értelmezése is, hogy az első csomó a Szentháromságra (Atya, Fiú és a Szentlélek), a második a három istenies erényre (hit, remény, szeretet) a harmadik pedig Szűz Mária három szívfájdalmára (találkozás Krisztussal a Keresztúton, a keresztrefeszítés és a sírbatétel) kell, hogy emlékeztesse a viselőjét. A tonzúrás fejű fiatal ember jobb kezében liliomot tart, baljában könyv, amelyen gyermek ül. Egy alkalommal ugyanis tanulás közben megjelent neki a kis Jézus.

  A templomhajó zárófalán, a szentély és a mellékoltárok közötti szakaszon is szobrok vannak, Jobboldalon Szent Alajos, baloldalon Lisieux-i Kis Szent Teréz.

2sztalajos  Szent Alajos a tanuló ifjúság védőszentje, mivel maga is fiatal volt, amikor önfeláldozó módon, embertársainak a segítségére sietve súlyosan megbetegedett és meghalt. 1568-ban született Itáliában Ferrante Gonzaga gróf elsőszülött gyermekeként. Rakoncátlan kisfiúként 4-5 éves korában gyerekes csínyeket követett el (puskaport csent, katonáktól csúnya szavakat tanult el), amikre később, mint levezekelendő bűnökre gondolt vissza. Már hét éves korában rádöbbent, hogy egyházi hivatást kell választania. Bár apja a grófság örökösének kívánta jelölni és főúri környezetben neveltette tovább, elhatározásához hű maradt. 17 éves korában belépett a jezsuita rendbe. Pappá szentelését nem érte meg, mert 1591-ben Rómában pestisjárvány tört ki, a betegek segítségére sietett, és amikor egy, az utcán össze-esett férfit vállára véve a kórházba vitt, maga is elkapta a kórt. Hónapokig szenvedet, míg telje-sült a kívánsága és megkapta a – szavaival élve – „drága ajándékot”, Isten „a holtak földjéről az élők országába” szólította. 1726-ban avatták szentté, jelképe a két tenyerébe fektetett kereszt. A róla készült képeken, szobrokon a papi hivatásra készülő növendékek kispapi öltözetében, fehér karinget hordva jelenítik meg.

2sztter  Lisieux-i Kis Szent Teréz 1873-ban született Észak-Franciaországban. A korán, három éves korában félárvaságra jutott gyermeket nagyon megviselte édesanyja elvesztése. A félénk és rendkívül érzékeny kislányt nővére neveltette a Lisieux–i Benedek rendi szerzetesnővérek iskolájában. Elmélyült vallásossága arra késztette, hogy alig 13 évesen elhatározza, életét a bűnösök megtérítésének szenteli. 1888-ban felvételt nyert a helyi karmelita kolostorba és egy év múlva felvehette az apácák öltözékét. Nem telt el sok idő és reábízták az újoncok nevelését. Rövid élet adatott meg neki, érzékeny lelkét gyakran elfogta a búskomorság és 1897-ben komolyan megbetegedett majd nemsokára meg is halt. Élete az embertársai iránt érzett szeretet jegyében telt, példát mutatva valamennyi rendtársának. Önéletrajzi írásait a pápa hivatalosan jóváhagyta, majd hosszabb vizsgálat után 1925-ben szentté avatták. Franciaországi tisztelete rendkívüli, Jeanne d'Arc mellett az ország második védőszentjének tekintik. Szobra a világ szinte valamennyi templomában megtalálható. Feszülettel, a karmelita apácák ruhájában ábrázolják, a halála előtti ígéretére utalva (Az égből majd rózsaesőt küldök…) rózsákat ölelve, vagy hintve.

  A templomtérben több szobrot nem találunk, a domborművek átvezetnek majd bennünket a képi ábrázolásokhoz. Körben a falakon a Keresztút állomásait csodálhatjuk meg. Mielőtt a stációkat egyenként bemutatnám, ismerjük meg mi is a

  Keresztút története. A keresztút az a másfél kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta. Ez az út az Antónia-vártól haladt Jeruzsálem utcáin a nyugati városkapun át fel a Golgotára.

  Az 1600-as években alakult ki a keresztút ábrázolásának végleges formája a 14 stációval. A ferences P. Antonio Daza volt az első, aki leírta a stációk történetét lelkigyakorlatos könyvében (Exercios espirituales, 1620). Elmélkedéseit az evangéliumi elbeszélésekre és hiteles egyházi hagyományokra építette.

  A ferencesek sokat tettek a korabeli emberek hitéletének erősítéséért, kibontakoztatásáért. Amennyire lehetett, próbáltak mindent láthatóvá, érzékelhetővé, belülről megtapasztalhatóvá tenni. A XIV. században kezdték például a Bibliai történeteket a templomok falára fölfesteni, ezzel is közelebb hozva Isten tanítását. A keresztúti ájtatosságot azért kezdték el imádságokkal rendszerbe foglalni, hogy belőle érezhető legyen Krisztusnak a szenvedésén keresztül meghozott szeretet-áldozata.

  A 14 állomás eseménysorozata a Szentírásból forrásozik, de megfogalmazásánál nem ragaszkodtak szigorúan annak szövegéhez. Az például olvasható a Bibliában, hogy Mária ott van valahol a tömegben, és kíséri Jézust, de hogy útközben találkozna vele, az nem. Le van írva, hogy egy asszony kendővel letörli az arcát, és hogy Cirenei Simont kényszerítik, segítse vinni a keresztet, de arról, hogy háromszor esik el a kereszttel, már nincs szó.

  A Biblia Károlyi Gáspár fordításában így beszéli el Jézus keresztre feszítésének történetét (Máté Evangéliuma 27. fejezetének részlete):

   „Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Poncius Pilátusnak a helytartónak. Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod. És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele. Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened? És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék. Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, akit akarának. Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, akit Krisztusnak hívnak? Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe. Amint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta. A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást. Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg! A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg! Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon. Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék. Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot. És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá. És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya! És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala. És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt. Kifelé menve pedig találkozának egy cirénei emberrel, akit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét. Minekutána pedig megfeszíték őt, … leülvén, ott őrzik vala őt… Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? …Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.”

2st1fe2st2fe2st3fe2st4fe2st5fe2st6fe2st7fe2st8fe2st9fe2st10fe2st11fe2st12fe2st13fe2st14fe

  A keresztút megrázó élménye után nézzük meg templomunk további látnivalóit.

1csik12csik2  A püspöki Szent Miklós plébániatemplom nem gazdag képekben. A már megismert freskókon kívül a diadalíven és a mellékhajókat elválasztó csúcsíves részeken láthatunk szép pasztell színekkel festett keresztény jelképeket. Az 1937-es bővítésnél az új részek kazettákra osztott mennyezetében váltakozva növényi díszítést és vallási szimbólumokat helyezett el a legutóbbi festést végző művész. Szintén szolidan szépek az oszlopok mennyezetbe hajló részein a virágok.

 2virag A karzat oromfalán lévő két kép kiemelt figyelmet érdemel! Mindkettő hírmondóként maradt meg a barokk kori belső díszítésből. A hagyomány szerint a karzat Mária Terézia magyar királynő (1740-1780) uralkodása idején, kifejezetten az ő kívánságára épült. Állítólag többször ellátogatott Püspökire és a kegyúri karzatot (oratórium) szintén az ő kedvéért építtette Batthyány József érsek. Mivel a bejárat fölötti karzat mindenkor a hívőkből álló kórusnak, az orgonának és az esetleg ott játszó muzsikusoknak a helye, ezért mindkét festmény a zenét jeleníti meg.

  Szemből nézve a baloldali Szent Cecíliát mutatja, amint képzelt folyóparti táj háttere előtt trónszerű karosszékében ül és orgonán játszik, A muzsikát egy kisangyal hallgatja. (A szent arcvonásaiban - a monda szerint - magára Mária Teréziára ismerhetünk.)

2cecilia  Szent Cecília a III. században élt Rómában. Előkelő családban született, szülei egy pogány férfival házasították össze, akit annak testvérével együtt megtérített. A keresztény vallás abban az időben főbenjáró bűnnek számított Rómában. A két férfit kivégezték, de az ítélet végrehajtását ellenőrző és a halálukat látó tiszt is megtért. Őt is halálra ítélték és mindhárom vértanút Cecília temettette el, ami szintén tilos volt. Sorsa neki is beteljesedett és hitéért vértanúságot szenvedett. Cecília a zenészek, hangszerkészítők és az egyházi zene védőszentje a XV. sz. óta. A képeken általában kis orgonájával együtt szerepel. Az ilyen Cecília-ábrázolásokat nagyon kedvelték a barokk templomok orgonái fölötti mennyezetképeken, vagy - mint a mi esetünkben is - a karzatok mellvédjén. A magyar, különösen a csallóközi néphagyományban a holdon lévő foltokra adott magyarázatokban él: „A holdban Szent Dávid hegedül, Cicelle meg táncol”.

  A jobboldali képen Szent Dávidot láthatjuk, aki trónusán ül és hárfáját pengetve énekel szintén egy szép tájképi háttér előtt. 2david

Dávid Júda és Izrael királyaként Krisztus születésétől induló időszámításunk előtt 1004-től 965-ig uralkodott, őt tartják az egységes Izrael megalapítójának, a Biblia Ószövetségi könyve emlékezik meg róla. Az ószövetségi Biblia az óriás Góliát legyőzőjeként említi. Királyként nagy uralkodó volt és a vallásos költőt is tisztelik benne. Krisztus ősének tartják, mivel családfáját Dávidig vezetik vissza. A festészetben Dávidot mint énekest ábrázolták, amint fejedelmi palástban trónon ülve énekét hárfával kíséri. Mint a szent énekek és a templomi zene patrónusát sokszor megmintázták barokk orgonaszekrényeken, vagy a hangszer közelében elhelyezett festményeken. Ez az oka, hogy a mi templomunk karzatán is láthatjuk őt.

  A falfestmények helye nem változhatott, bár a sorsuk elég mostoha volt. Az elmúlt évszázadok során jobb esetben csak lemeszelték őket, de az átalakítások többnyire teljes pusztulásukat jelen-tették. Kissé jobb helyzetben voltak a fatáblára vagy vászonra festett képek, mert azokat vész esetén el lehetett rejteni, vagy ha az egyik helyen feleslegessé váltak, át lehetett tenni máshová.

  A templomhajóban két jelentősebb olajfestményt találunk, mindkettő ugyanannak a német-művésznek a keze munkája. „R. Raab München” olvasható a jobb alsó sarkokban. Hogy mikor készültek és hogyan kerültek Püspökire, sajnos arról nincs tudomásunk. Talán valamelyik megszüntetett zárda volt az eredeti tulajdonos? Stílusuk alapján legkorábban a XIX. század utolsó évtizedében készülhettek, de valószínűbb az 1900-as évek eleje.

 2sztistvan A jobboldali mellékhajóban a régi, ide áthelyezett csúcsíves kapuzat fölötti festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István királyunk felajánlja a Szent Koronát az ég királynőjének Szűz Máriának és kéri az oltalmazó pártfogását.

  Az ábrázolt jelenet a magyar katolikus templomok legkedveltebb témája, számtalan helyen megtalálható, többnyire oltárképként.

  Hartvik, aki 1088-tól 1103-ig győri megyéspüspök volt, Könyves Kálmán király utasítására megírta Szent István életét, amelyet Hartvik-legenda néven ismerünk. Szent Istvánnak a halálát megelőző utolsó óráiról így emlékezett meg:

  „Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«”

  A képeken Magyarországot a Szent Korona jelképezi, amelyet Szent István Szűz Mária, az Ég Királynője felé nyújt. Érdekes, hogy a hagyomány szerint a szimbolikus cselekedet közvetlenül első királyunk halála előtt történt, általában őt mégis ereje teljében lévő, középkorú férfiként festik meg. A mi képünkön is így látható, amint térdepelve, a koronázási palástba burkolózva Magyarország Nagyasszonya felé emeli a koronát. Az előtte lévő asztalon ott vannak a magyar koronázási jelvények is, a jogar, a kard és az ország-alma. A felhőkkel övezett Mária bal karján a kis Jézust tartja, akinél az arany golyó jelzi, hogy ő a Világ ura. A koronás Istenanya baljában lévő jogar szintén uralkodói jelkép. Ez a legenda az alapja annak, hogy Máriát ezer év óta nemzetünk védőszentjének tekintjük, akit különös tisztelet illet meg. Kölcsey Ferenc műve előtt a magyarság néphimnusza is a „Boldogasszony Anyánk” egyházi ének volt. A régi Magyarországot Regnum Marianumnak, Mária Országának nevezték.

  A művész másik festménye a karzatot tartó fal északi oldalán kapott helyet.

2sztferenc  Assisi Szent Ferenc a főalak, aki a XIII. század fordulóján élt. Atyja Assis leggazdagabb embere volt, posztókereskedéssel szerezte vagyonát. Ferencet is erre a mesterségre szánták, de súlyosan megbetegedett. Ekkor döntötte el, hogy inkább lovagként szerez hírnevet és dicsőséget. 1204 körül hadba vonult és a tábori élet közben egyszer csodás álmot látott. Ennek hatására visszament szülővárosába és megváltoztatta elhatározását, inkább a csendet kereste, hogy imádkozzék. Rómába zarándokolt, belső sugallatokhoz kezdett igazodni. Krisztus szólt hozzá „Ferenc, menj, s állítsd helyre Egyházamat, mely, mint látod, romokban van!” A képletes parancsot nem csak olyan módon teljesítette, hogy a vallás tanait terjesztette, hanem ténylegesen is újjáépített romos templomokat. Szerzetesként vándorolt, mezítláb, kötéllel a derekán, szürkésbarna csuhában és prédikált. Gyógyított, halottat támasztott fel, és ördögöket űzött. 1209-ben rendet alapított, amely hatalmas népszerűségre tett szert, igen rövid idő alatt több ezren csatlakoztak hozzá. Hamarosan női „tagozatot” alapítva létrehozza a Klarisszák rendjét. A pogányok közé is elment téríteni, de fő tevékenysége az itáliai helyszínekhez kötődik. A szegénység erényét hirdette, ezért az egyszerű emberek már életében szentként tisztelték. Különleges kapcsolatban állt a természettel, prédikált az állatoknak is. 1224-ben csoda történt vele, testén jól láthatóan megjelentek a keresztre feszített Krisztus sebei (stigmák). Hosszas betegségtől gyötörve 1226-ban halt meg. Két év múlva az egyház hivatalosan szentté avatta. Az asztalosok, bútorkereskedők, gombkötők, kárpitosok, kereskedők, szabók, szobafestők védőszentje, de fejfájás, dögvész, nyomorúság ellen is kérik oltalmát.

  Képünkön a Krisztusi sebek elnyerésének pillanatát láthatjuk, amikor a mennyországba jutott és megdicsőült Megfeszített szeráfszárnyakkal jelenik meg előtte. A Megváltó sérüléseiből induló sugarak hatására ugyanezek a jegyek Ferenc testén is kialakulnak.

2nyomat  A templomhajóban még egy képet találunk, azt, amely a torony alatti belső kapun belépve fogadja a híveket. Ez egy nyomdai úton előállított, bekeretezett reprodukció. Szlovák nyelvű felirata: „Ježišu dôverujem v teba” ami magyarul így hangzik: „Jézusom, bízom benned!”

  A bekeretezett nyomat az Irgalmas Jézus képe, amely egy lengyel apáca, Szent Fausztina látomásakor megjelenő Feltámadt Megváltónak a közvetlen utasítása alapján készült. Eredetije a krakkói Isteni Irgalmasság templomának oltárát díszíti.   A képen Krisztus megsebzett szívéből két erőteljes sugár tör elő, egy piros és egy halvány. Szent Fausztina naplójának 299. oldalán arról számol be, hogy Jézus a jelentésükről ekképpen nyilatkozott: „A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. … Boldog, aki ezek árnyékában él.” A sugarak értelmezhetők még az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, a felebaráti szeretet és az isteni szeretet szimbólumaként is.

  Maradva még a templomhajóban meg kell említeni néhány, az épület szerkezetéhez tartozó elemet, amely az ősiséget bizonyítja.

  A szentélyben már láthattuk a boltozat bordázatát tartó gyönyörűen faragott gyámköveket. A hajóban ilyenek nincsenek, a lefutó gótikus mennyezeti bordázat egyre keskenyedő kötegben végződik.

  A jobb oldali mellékhajó zárófalában egy igen érdekes faragványt találunk a Keresztút XIV. stációja alatt. Nagyon régen készülhetett és valószínűleg nem ez volt az eredeti helye. Sokak szerint egy papi ruhát viselő alak vehető ki belőle, ami lehet akár Szent Miklós is, és mint ilyen a település ma használt címerének előképeként tekinthetünk rá. Ugyanakkor - sérülései ellenére - feltűnő hasonlatosságot fedezhetünk fel a Könyöki József által 1878-ban végzett felmérésen készült gótikus falfülke-kép oromzati díszével.

2csucsrajz

 2csucs

A karzat alatt, jobboldalon az épület egy másik fontos elemét találjuk. Az 1937-es átépítés során ide helyezték át az eredetileg az északi falban lévő főbejárat csúcsíves faragott kő keretezését. A beépítésnél kissé szűkítették a méretét, amit a csúcsán lévő illesztési hibán lehet észrevenni. Az erősen megviselt kapuzatot 1994-ben mintaszerűen restaurálták, így megóvva a további romlástól.

  Amikor megbontották a mellette lévő fal egy csekély részét, fontos felfedezést tettek. A bal felső részén előbukkant egy gótikus ablakkeret részlet, ami arra utal, hogy az épület déli falán eredetileg nagyméretű, gótikus csúcsíves ablakok voltak. Ezeket az évszázadokkal ezelőtti átépítések során - valószínűleg a jobb védhetőség érdekében - befalazták. Az 1878-as Könyöki-féle felmérés nem tesz említést róluk, tehát jóval azelőtt, talán a török veszedelem idején, még a XVI-XVII. században történt ez az átalakítás. Kár, hogy a falszakasz kutatása és feltárása nem történt meg, mert lehet, hogy egy megmutatásra érdemes ősi részlettel gazdagodhatna templomunk.

2keret2lyuk  A jobb oldali mellékhajóban, a Szent Kereszt oltár közelében találunk egy fontos tárgyat, amelyet még nem említettem: a keresztelő kutat. Itt történik az új-szülött gyermek megkeresztelése, életének azon meg-határozó eseménye, amikor - Jézus megkeresztelésére utalva - a kisdedet a keresztelés szertartásával a katolikus egyház a hívei sorába fogadja.

 2kermed 2kermedrajzA vörös műkőből készült keresztelőkút formája kehelyre emlékeztet, talapzaton áll, tagolt vörösréz fedéllel takart medencéje hengeres oszlopon nyugszik. Valószínűleg a templom barokk berendezésének a cseréjekor készült, mert a régebbi templomlátogatási jegyzőköny-vek egy másikat említenek. Az 1846-os vizitáló szerint: „Van egy kő keresztelő-kút, amelyben vörösréz medence szolgál a kereszteléshez használt szenteltvíz tartására.” Az 1878-as Könyöki féle felmérés egyik rajzán láthatjuk a reneszánsz modorú faragott medencét, amely stílusától kissé elütő, szögletes oszlopon állt. Sajnos, már csak ez a kép maradt meg róla, maga a kút és a tartóoszlop végleg elveszett.

A földszintről menjünk fel a karzatra, hiszen ott is találunk figyelemre méltó tárgyakat. Az évszázadok alatt koptatott tölgyfa lépcsőfokokon felmenve azonnal szemünkbe ötlik egy, a kora miatt megsötétedett festmény. Körvonalaiból azonnal látszik, hogy eredetileg nem ez volt a helye.

  Az alvég magántelkei közé ékelődve áll a Rozália kápolna, amelynek oltárképe volt évszázadokig ez a festmény. Püspökin nincs még egy hasonló korú templomkép! Mivel régen, az 1700-as évek elején készült és nagyon különleges, megóvása érdekében biztonságosabb helyre kellett áttelepíteni.

2sztroz  A kép rendkívüli értéket képvisel, megérdemli, hogy kissé alaposabban megismerjük. Nagy József festőművész a következőképpen emlékezett meg róla:

  „A pestisjárvány nagy pusztítást vitt végre Püspöki lakossága körében az 1714-15-ös esztendőkben. Erről ezt olvashatjuk Püspöki Nagy Péter könyvében: ˝Püspöki népessége ez alkalommal 31,1 %-kal, Szúnyogdié pedig 14,3 %-kal csökkent.˝ 1730-ban állították fel a ma is álló Szentháromság szobrot, a pestis dúlásának emlékére. Az, hogy a kápolna még előbb lett felépítve, a kép bizonyítja a rajta lévő felírással:

  SanCtIs SebastIane RosaLIa VIrgo, et RoChe Inter CeDIte pro fIDeLI popVLo, Vt pIa InterCessIone Vestra LIber sIt a CantagIone pestIfera

Magyarul: "Szent Sebestyén, Szent Rozália Szűz, és Szent Rókus járjatok közben a hívő emberekért, hogy kegyes közbenjárásotok révén mentesüljenek a dögvészt hozó járványtól!"

  A 17-19. században az antikva-írásnak sajátos fajtája a kronogramma felirat, melynek római számértékű betűi a benne foglalt esemény időpontjára utalnak. (Például a SICULICIDIUM = M+D+C+C+L+V+V+I+I+I+I azaz 1764, a mádéfalvi veszedelem dátuma.)

  Tehát a piros betűk számok, ha azokat összeadjuk:

C = 100 VL = 45  
I = 1 V = 5  
 I = 1 I = 1  
LI = 51 I = 1  
VI = 6 C = 100  
C = 100 I = 1  
I = 1 V = 5  
C = 100 LI = 51  
DI = 501 I = 1  
ID = 499 C = 100  
LI = 51 I = 1  
  I = 1  
1411 + 312 = 1723

Láthatjuk, hogy a képet 1723-ban festették, valószínűleg a kápolna is ekkor épült.

  1994 április végén került hozzám a festmény. Állapota jól tükrözte azt a 266 évet, amióta a kápolnába került. Ugyanis a szakszerűtlen tisztítás és kezelés ennyi éven keresztül rontotta a képet, jóformán lemosták a festéket róla. Sálka plébános úrral közöltem, hogy az eredeti állapotot már nem állíthatom vissza. A színek telítettsége és valaha volt világossága nem hozható helyre, ezen kívül a vásznat is több helyen sérülés érte. Két helyen aláragasztottam megfelelő anyagot, de több kisebb-nagyobb sérülés még javításra várt.

  Közben megtudta Koller Gyula, Püspökiről származó, akkor Boldogfán szolgáló plébános, hogy min munkálkodom. Javasolta, hogy beszéljük meg Sálka plébános úrral, mi legyen a kép sorsa. Megegyeztünk, hogy a jelenlegi állapot konzerválására restaurátort kérünk fel és a képet védettebb helyen, a templom kórusán helyezzük el. A kápolnába pedig fessek egy másik képet.

  Így történt, hogy az eredet kép helyére egy kisebb került, amelyen Szent Rozália térdelve imádkozik Szűz Máriához így fejezve ki háláját megmaradásunkért és kérve, hogy védje meg a népet a pestisjárványoktól. A régi, barokk festmény pedig templomunk karzatát díszíti.”

  Az erősen besötétedett képen három szentet láthatunk. Szent Sebestyén és Szent Rókus között a központi alak a kápolna patrónusa, Szent Rozália.

  Szent Rozália az 1100-as évek közepén élt Itália Szicília szigetén. Gazdag családból származott, mégis a remeteséget választotta és egy hegyen lévő barlangba költözött, ahol élete végéig lakott. Sírja mellé kápolnát építettek, amely híres zarándok-hellyé vált. Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb védőszentje, a járványos betegségek, különösen a pestis ellen kérték oltalmát. Képünkön a barlangban lévő, rózsákkal körberakott fekhelyén heverve ábrázolja őt a festő. Vánkos helyett bal karjával támasztja meg rózsakoszorús fejét, jobbjával a feszületet tartja. (A festményeken, szobrokon legtöbbször így jelenítik meg.) Amikor még rettegni kellett a pestisjárványoktól az anyák leányaikat szívesen keresztelték Rozáliának, így igyekezve a szent segítségét megnyerni, hogy nevének viselőjét oltalmazza meg a bajtól, betegségtől. A XVIII. század járványai idején az égi segítségért sóvárgó nép patrónusokat keresett, sok helyütt fogadalmi kápolnát építve nekik. Nagyon valószínű, hogy a templom körüli temető megteltén túl, az 1700-as évek elejének pestisjárványai is megkövetelték, hogy 1715-ben a mezővárostól kissé távolabb jelöljenek ki új helyet az elhunytak elföldelésére. Az ismétlődő csapások miatt építhette ott fel az égi segítséget kérő püspöki lakosság a Rozália kápolnát, remélve, hogy a szentek közbenjárásával megmenekülnek a további megbetegedésektől.

  A Szent Rozáliától balra álló alak Szent Sebestyén, aki a III. század végén élt Itáliában. Katonatiszt volt, a római császár személyes testőreként szolgált. Titokban segített a fogságban tartott keresztényeknek és ismerősei közül sokat megtérített. Tevékenysége egy idő után a császár tudomására jutott, aki megparancsolta katonatársainak, hogy nyilazzák halálra. Rengeteg nyílvesszőt belélőttek, de csodával határos módon túlélte és felgyógyult. Nem fogadta meg barátai tanácsát, felépülése után felkereste a császárt és előtte is megvallotta hitét. A felbőszült uralkodó elfogatta és halálra korbácsoltatta. A római keresztények már életében is csodálták, vértanúsága után szentként tisztelték. Róma városának patrónusát látják benne, mivel 680-ban megmentette a várost a pestistől. Ez a csoda az, amely miatt a 14 segítő szentek közé sorolták és egészen az újkorig a járványok idején kérték segítségét. Védőszentje a katonáknak, tímároknak, a polgári lövészegyleteknek. A különböző korok művészeinek alkotásain – csakúgy, ahogyan a mi festményünkön is - általában mint fához kötözött, szakálltalan, ágyékkötős ifjút örökítik meg, amint testét több nyílvessző sebzi meg. Szinte valamennyi, az 1700-as években dúló pestisjárványok idején állított Szentháromság oszlop mellékalakjaként ott láthatjuk az ő szobrát is.

  A kép jobb oldalán a harmadik pestis-szent áll, (Szent) Rókus, aki az 1300-as évek második felében élt. Franciaországban született, de miután Rómába zarándokolt, Itáliát választotta hazájául. Zarándokútja közben pestisjárvány tört ki, annak betegeit gyógyítgatta, legendája szerint a kereszt jelével tett csodát. Maga is megkapta a pestist amiből sikerült kigyógyulnia, mert egy hozzászegődött kutya ápolta, élelemmel látta el és a sebeit nyalogatta. A XV-XVIII. században - ahogyan a mi képünkön is - gyakran ábrázolták többnyire Szent Sebestyénnel és Szent Rozáliával együtt. Zarándokköpenyt visel, jobb karjával keresztes botot szorít magához, kezével ruháját megemeli és baljával a combja belső oldalán lévő fekete foltra, sebre mutat (a pestis külső jelei először a testnek ezen a részén jelentkeztek). Bár Rókust az egyház. még nem avatta hivatalosan szentté, tisztelete régóta egyetemessé vált.

  Belépve a karzatra, tekintetünket azonnal megragadja a középen álló szép orgona.

2orgona  A templomok berendezési tárgyai között különleges helyet foglalnak el az orgonák. A régi orgonaépítő mesterek hangszereik formáját a templombelső, főleg az oltárok stílusjegyeinek felhasználásával alakították ki. Ezt az elvet követték a püspöki orgona készítői is, mivel tudjuk, hogy a három neogót oltár és az orgona közel egy időben készült. Valószínűleg ugyanazon asztalos műhely készítette az oltár és az orgonaszekrény famunkáit. A mi orgonánk kifejezetten egyedi alkotás, a kórus és templombelső adataihoz és akusztikájához egyedileg tervezték meg.

  Általában a hangszerről tudnunk kell, hogy a legbonyolultabb fúvós zeneszerszám, amely a megszólaltatásához szükséges sűrített levegőt a légtömlőből kapja (durva hasonlat, de ebben rokon a népzene dudájával). A légtömlő tárolja, tartalékolja és nagyjából egyforma nyomás alatt tartja a sípokhoz szükséges sűrített levegőt. Az orgona minden hangját külön síp adja, amely lehet ajaksíp (legegyszerűbb alakja az ilyen megszólaltatású hangszernek a furulya) vagy nyelvsíp (rezgő fémnyelv hangzik például a szájharmonikában is). A hangokat a játékos billentyűk lenyomásával tudja megszólaltatni. A billentyűk kézzel (manuál) és lábbal (pedál) működtethetők. A teljes hangtartományt sípsorok adják, az egyes sorok regiszterekkel válthatók, a különleges hangzás érdekében a külön sorokban lévő egyes sípok együttes megszólaltatására pedig kihúzható gombok, benyomható kapcsolók, úgynevezett kopulák szolgálnak. Az orgona legfontosabb egységei: az orgona-ház, ami a hangszer külső borítása; a játszóasztal, mely magában foglalja a billentyűzetet, a pedálokat, a regisztereket és egyéb kapcsolókat; a sípmű a sípok összessége; a szélláda a sípok alatti láda-szerkezet, amely a sűrített levegő elosztását valamint a billentyűk és a regiszterek működése szerinti adagolását végzi; a fúvómű pedig a sípok megszólaltatásához szükséges sűrített levegőt állítja elő. A mi orgonánk az egyszerűbbek közé tartozik, mivel csak egy billentyűsora van (egy manuálos). Vannak ennél sokkal bonyolultabbak is, még2orgbill kilenc billentyűsoros orgona is létezik. A sűrített levegő biztosítása régebben csak emberi erővel működtetett fújtatóval volt lehetséges. Ilyen fúvóművet láthatunk a miénk mellett is, ennél egy lábbal taposott rúd mozgatta a fújtatót és azt, hogy elegendő e a sűrített levegő nyomása, egy manométeren lehetett ellenőrizni. A korszerűsítés során a szerkezet feleslegessé vált, mert villanymotoros kompresszor váltotta fel, viszont tartalékként megmaradt ez a műszaki emlék.

  A püspöki templom orgonáját Mozsny Vince, pozsonyi orgonaépítő mester készítette, aki a XIX-XX. század fordulóján Nyugat-Magyarország és Ausztria több templomának is dolgozott. Jó nevű iparos volt, aki az orgonáit különös gonddal építette, ezt bizonyítják a korszerűsítésüket végző szakemberek dicséretei. Munkái megtalálhatók Bécsben (több templomban), Nagyszombatban, Pozsonyivánkán, a Komárom-Esztergom me-gyében lévő Tardoson, Csallóközkürtön és még sok más helyen is.

Folytatás a III. részben!

 

Ugrás a lap elejére

 Szobrok, képek, kegytárgyak III. rész

  A kórusról lejőve látogassunk be az oratóriumba, amit másként kegyúri karzatnak is neveznek. A szentély déli toldalékaként Batthyány József hercegprímás építtette az 1700-as évek második felében. A szentély felé néző erkélyszerű nyílást, ahonnét a prímás figyelemmel kísérte a szertartást, már régen befalazták. Ez a helyiség a nagyközönség elől el van zárva, valaha szebb napokat látott, ma inkább raktárként szolgál.

  A szekrényében tartják a körmeneti zászlókat, amelyek között vannak kifejezetten egyedi példányok. A legszebb közöttük az a Mária zászló, amely selyem damaszt anyagával és főúri igényű gyönyörű hímzésével kimagaslóan a legrégebbi és legértékesebb darabja a készletnek. Sajnos, nagyon rossz állapotban van, az alapját adó szövet erősen foszladozik, már csak múzeumi restaurálással lehetne megmenteni.

3zaszlo3znev     Nagy valószínűséggel ez a zászló azok közül való, amelyet az 1864-es templomlátogatás során Hollósy János plébános bemutatott Kollarik András kerületi esperesnek. Az előoldalán aranyfonatos szegélyű medalionban Szűz Mária alakját láthatjuk, amint eltapossa az ördögöt, a gonoszságot megtestesítő kígyót. A zászló többi részén csodálatosan finom színekkel hímzett virágzó vadrózsa indák kanyarognak. A művészi munka megtervezésénél gondosan ügyeltek arra, hogy ne legyen túlzsúfolt a felület, hanem az elosztás finomságával is kiemeljék a fiatal Istenanya ragyogó szépségét.   A zászló hátoldalán ugyancsak vadrózsa indák keretezik a Mária név betűiből alkotott középrészt és rajta az Ég Királynőjének ötágú koronáját.

  Szintén az előbb említett vizitáció jegyzőkönyve említi azt a térdeplőt, amely akkor a sekrestyében volt, de most itt találjuk. Az 1800-as években készült imazsámoly kiforrott klasszicista stílusú bútordarab, amit szép gobelin díszít. A könyöklőjén lévő már elvásott, de a belső falán lévő még épségben van, és ezen megcsodálhatjuk a több mint száz évvel ezelőtt dolgozó kézművesek munkáját.

3terdeplo3terdkep

 

 3galamb Az oratóriumban raktározott tárgyak között feltűnt egy fából faragott, dúsan ezüstözött galamb. Valaha ez a Szentlelket szimbolizáló kis szobor díszítette a szószék belső mennyezetét. Miután a II. Vatikáni Zsinat megreformálta a liturgia menetét, a szószékek feleslegessé váltak és sokhelyütt – így itt is - elbontották azokat. Az oltárokkal azonos modorú, neogótikus építményből egyedül ez a kis részlet maradt meg.

  Az oratóriumban tárolják azokat a tárgyakat is, amelyek a húsvéti ünnepkör szertartásainak kellékei. Ekkor szokták kihelyezni a feltámadt Krisztus kis szobrát is. Jézus testén jól láthatók a keresztre feszítéskor kapott sebek, kezében tartja a halál feletti győzelem jelét, a keresztes-zászlós botot, jobbjával, (amelyen a felemelt három ujja a szentháromságra is utal) az ég felé mutat: „Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.” János evangéliumában idézi szavait, amelyekkel utal a közelgő mennybemenetelére.

  A püspöki Szent Miklós főplébániai templomnak vannak olyan kincsei is, amelyek csak ritkán kerülnek a hívek szeme elé. Ezeket a szertartások során használják, némelyiket csak egészen kivételes alkalmakkor.

 3szents13szents2 A legféltettebb darab - amelyik csodálatos módon átvészelte az évszázadokat, nem lopták el és még csak meg sem sérült - az úrmutató (monstrancia). Már a legrégebbi vizitációs jegyzőkönyvek is a rendkívül értékes tárgyak között sorolták fel. Az 1864-es egyházlátogatáskor a következő szavakkal vették leltárba: „Úrmutató tiszta ezüstből, 86 félunciás aranyozott függővel mesterien készített, régi gótikus munka.” Ez a remekmű valószínűleg az 1400-as években készült. Azt a célt szolgálja, hogy a Magváltó testévé átváltoztatott ostyát benne elhelyezzék és a híveknek ilyen módon ünnepélyesen felmutassák.

  A középen lévő ablak mögötti félhold alakú tartóban lehet az ostyát elhelyezni. A gótika virágkorából származó remekművön a részletek mindegyike a tiszta stílus jegyeit hordozza. Kétoldalt angyalok vigyázzák a Szentséget, az ostyatartó felett a Boldogságos Szűz Máriát láthatjuk a kisded Jézussal a karján, még feljebb a Feltámadott Krisztus alakja áll. A remekművű szobrocskák a korabeli ötvös-művészet legkiválóbb alkotásaival összehasonlítva is megállják a helyüket. Az úrfelmutató csúcsára pedig a Megfeszített Krisztust helyezte a készítője.

  Kevés nagyvárosi székesegyház mondhat magáénak hasonló alkotást! Ez a ritkaság-számba menő monstrancia is bizonyítja, hogy templomunk mennyire megbecsült és fontos szerepet töltött be az elmúlt évszázadok során.

  A kegytárgyak között több ereklyét is találunk, a legjelentősebb templomunk patrónusának, Szent Miklósnak egy csontszilánkja.

3erekly1 3erekly2A barokk ereklyetartó sárgarézből készült, amit szépen bearanyoztak, hogy fénye megmaradjon. Növényi ornamentikával dúsan díszített lapja mögül, mintegy az ereklyéből kiindulva sugarak törnek elő. A központban lévő ablak mögött középen van a csontszilánk, két szalagtól felül és alul közrefogva, rajtuk felirat tájékoztat, hogy kinek az ereklyéjét tisztelhetjük benne.

 

Valamennyi templomnak igen fontos kellékei a harangok, amelyek messze hangzó szavukkal hívják a hívőket a szentmisére. Délben emlékeztetnek a magyarok 1456-os nándorfehérvári diadalára, válságos időkben pedig jelzik, ha nagy veszedelem közeledik. Kereszteléskor köszöntik az új életet és temetésekkor búcsúztatják a elhunytakat. Sorsuk, akár csak az embereké, viszontagságos. Háborúk idején hadba vonultatják, az idegen megszállók elrabolják őket, így osztoznak a nemzet sorsában.

33harangregi33hsztistvan

 

 

  Békeidőben megbecsülés és tisztelet övezi a harangokat akkor is, ha már nem képesek betölteni hivatásukat, nyugalomba vonulnak, díszei tereknek, templombelsőknek. Ez lett a sorsa a mi harangjaink egyikének is. Kicsorbult, megrepedt, a hangja megváltozott, ezért le kellett szerelni. Ma az egyik mellékhajóban pihen, talapzatán kétnyelvű emléktábla: „HÁLÁBÓL A POZSONYPÜSPÖKI POLGÁROK, AKIKÉRT A HARANG SZÓLT ANNO 2002”

  A Szent Istvánnak szentelt harangon olvasható az anyagából öntött könyörgés: „TEKINTS ISTVÁN KIRÁLY SZOMORÚ HAZÁNKRA”. További szöveg utal a készítés helyére és idejére: „SELTENHOFER FRIGYES FIAI CS. ÉS M.K. UDVARI HARANGÖNTŐK SOPRONBAN 1914” a gyári szám is szerepel rajta: 3255. A gyönyörűen díszített harangtesten első királyunk alakját is megformázták a mesterek, fején a Szent Korona, balját szívére szorítja, jobbjában az uralkodói jogart fogja.

  Érdemes egy pillantást vetnünk a harang felső részére. A felfüggesztést régebben a 6-8 fülből álló, úgynevezett korona szolgálta, amely meglehetősen bonyolult módon csatlakozott a járom faszerkezetéhez. Walser Ferenc budapesti harangöntő találmánya a tárcsás felerősítési mód jelentős újítás volt, amelyet 1863 óta alkalmaztak. Egyszerűbb lett a felfogás és lehetőség nyílt arra, hogyha a nyelv ütései kikoptatták egy helyen a palást belsejét, elfordíthatták a harangtestet, hogy a tartós igénybevétel ne tegye tönkre az egész harangot. Szabadalmát több öntöde átvette, a soproniak is.

  A toronyban már az 1864-es vizitációkor is három harang lakott: „Harang három van. Egy nagyobb 11 mázsa 30 fontnyi, egy közepes 80 font súlyos, ez előtt a kisebb súlyú összetört, majd Kopácsy József hercegprímás költségén újraöntetett, így a kisebb 50 fontos, mindegyik fel van szentelve.” Közülük kettőt az I. világháború idején elvittek, ezeket 1921-ben pótolták. A harangozó a karzatról tudta megközelíteni a köteleket, az átjáró ma már nem használható, mert az orgona elektromos fúvóműve ott kapott helyet. A 2002-ben leszerelt helyébe új került és a másik kettő is villamos működtető szerkezetet kapott. Így ma az alábbi három harang hangját hallhatjuk:

33harangnagy33hsztmiklos  Középen van a 600 kilogrammos Szent Miklós nagyharang, amelynek az alsó átmérője 103 cm. A széles palástfelület kínálta lehetőséget kihasználva, a szokásosnál gazdagabb díszítést és hosszabb szöveget lehetett rajta feltüntetni. Elől Szent Miklós püspöksüveget viselő palástos, pásztor-botos domborművű alakját láthatjuk, ölében a már megismert három aranygolyóval. Tőle balra pedig a következő mondatok olvashatók: 

MAGASBÓL JÖN A HARANGSZÓ
MAGASSÁGBA HÍVOGAT
EMBER KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL
MAGAD ÉPÍTSD SORSODAT.

A jobboldalon:

HÁBORÚBA MENT ELŐDÖM
FELTÁMADVA BENNEM ÉL
FELTÁMADÁST HIRDET ANNAK
AKI SZENTÜL HISZ, REMÉL.

A hátoldalon:

SZENT MIKLÓSNAK SZAVA VAGYOK
HÉTSZÁZÉVES ÜNNEPÉN
TISZTA HITBEN TISZTA ERKÖLCS!
MÁSBAN ÜDVÖD NEM LESZEN.

Az alsó perem felett körbefutó sávban:

ÖNTÖTTÉK SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN A SZT. MIKLÓS EGYHÁZ 700 ÉVES JUBILEUMÁN A P(L)ÉBÁNIA HÍVEI 1921.

33harangjozsef33sztjozsefA harangtartó állványzat nyugatra eső részén van a kisharang, ez egyidőben készült a nagyharanggal és Szent Józsefnek szentelték. Átmérője 67 cm, súlya kb. 170 kg.

Az elejére a kis Jézust tartó Szent Józsefet formázták meg. A rendelkezésre álló kisebb hely miatt csak rövidebb szöveg fért el a felületén:

SZENT JÓZSEF HARANGJA
LÉGY BÉKE GALAMBJA
ÖSSZHANGOT HIRDETŐ
ÖSSZHANGOT KELTŐ
LELKET A NYOMORBÓL
ÉG FELÉ SÜRGETŐ
NÁZÁRET MELEGÉT
SZÍVÜNKBE ÜLTETŐ

Körben, a perem fölött:

AZ AKKORI LELKÉSZEK ÉS KONGREGÁCIÓ 1921. ÖNTÖTTÉK SELTENHOFER FIAI HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN SOPRONBAN.

A harmadik, 3 mázsás harangot Szent Mihály tiszteletére szentelték. Modern készítésű, rajta kétnyelvű felírat tanúsítja a megváltozott időket. Pozsonypüspöki címere alatti mezőben olvasható:

33harangujZVON BOL ODLIATY Z MILODAROV FARNÍKOV PODUNAJSKÝCH BISKUPÍC
PRE FARSKÝ KOSTOL SV. MIKULAŠA V ROKU PÁNA 2002.

(A) HARANG AZ ÚR 2002. ÉVÉBEN ÖNTETETT A POZSONYPÜSPÖKI HÍVEK ÉS LAKOSOK ADOMÁNYÁBÓL SZ. MIKLÓS PLÉBÁNIA TEMPLOM RÉSZÉRE.

A felső sávban szintén szlovákul és magyarul szerepel a felirat:

SV. MICHAL POMÁHAJ NÁM V BOJI PROTI ZLOBE A ÚKLADOM DIABLA

SZ. MIHÁLY LÉGY SEGÍTSÉG(ÜNK)RE A GONOSZ LÉLEK ELLENI HARCBAN.

  Mindhárom harang az előzőekben említett tárcsás felfüggesztésű, aminek az előnyeit ügyesen kihasználják a karbantartók, mert a nyelv okozta kopásokon látszik, hogy a harangtestet már többször elfordították kissé. Így a palást belsejét más-más helyen érik az ütések és biztos, hogy az élettartam ezért jelentősen meghosszabbodik.

  A toronyban óraszerkezet volt már az egészen régi időkben is, hiszen a régi anyakönyvben olvasható a 1731-ben íródott plébánosok listája, ahol Sury Márton nevéhez (aki 1679-80-ban szolgált itt) a következő megjegyzést fűzték: „...tekintélye és buzdítása révén sor került Szent József új oltárának felállítására és az óra felújítására, amely aztán az üldözés során újból elromlott.” Tehát már sokkal korábban megvolt, hiszen a használat során elkopott a szerkezet, javításra szorult. A későbbi karbantartásokra is van utalás és az 1864-es vizitációs jegyzőkönyv is ír róla: „A toronyban óra is van, amely a városlakók tulajdona.” Valóban, az 1858-ban, a Vasárnapi Újságban leközölt képen is láthatjuk a számlapját a torony homlokfalán lévő felső ablak alatt. A következő évtizedekben romolhatott el véglegesen, mert az 1937-es templombővítés előtt már nyoma sincs a tornyon. Az ősi szerkezet viszont megmaradt, az még ma is a torony egyik szintjén pihen, várva a restaurátort, aki fogaskerekeit újból működésbe hozza.

 33atjaro A harmadik szintről lehet átmenni a templom padlására egy tiszta gót stílusú csúcsíves keretezésű ajtón. A gondosan faragott kövek majd’ 800 évről mesélhetnének!

 33sirkocsoka Lépjünk ki az épületből és tegyünk egy sétát a templom körül. Isten tudja, hány ősünk pihen a kertben, hiszen hosszú évszázadokig temető volt a kerítésen belül. A kaputól jőve balra ódon sírköveket látunk a kerítésfalhoz támasztva, ezek a régi külső temetőből kerültek ide, rajtuk az írás olyan mértékben megkopott, hogy olvashatatlan. Nem úgy az északi részen magányosan álló kőé, azon a következő szöveget tudjuk kibetűzni:

IT NYUKSZIK ISTENBEN ÜDVEZÜLT NEMZETES CSÓKA PÁL MEGHOLT DIE 1712 JANUAR … ÉLETINEK … ESZTENDEI-BEN 17..

   A Csóka családnév viselői ma is szép számban élnek Püspökin...

34szobrok  Tovább sétálva, a templom mögött két makulátlanul fehéren ragyogó, új kinézetű szobrot találunk, Nepomuki Szent Jánosét és Szűz Máriáét. Mindkettőt a közelmúltban, 2009-ben állították itt fel. Eredetileg a faluból kivezető utak mellett voltak. A már többször idézett 1864-es jegyzőkönyv így említi az egyiket: „A Püspöki mezővárosi rétek és kertek felé található Nepomuki Szent János szobra, a lakosok állíttatták, jó állapotban tartják.” Kérdéses, hogy vajon a Mária szobor mikor került mellé, a Nepomuki Szent János kápolnához? Stílusa (klasszicista?) alapján inkább későbbinek tűnik. Az 1980-as években a kápolnát egy éjszaka alatt lebontották. A megcsonkított szobrok a bokrok között hevertek, míg évtizedekig tartó kallódás után sikerült a torzókat biztonságba helyezni, jelenleg a Vesna művelődési ház udvarában őrzik őket. Az elszenvedett megpróbáltatások sok kárt tettek bennük, mindkettőnek a feje hiányzik, és a törzsük is nagyon sérült. A hasonló, másutt épségben megmaradt alkotások mintául szolgáltak Mag Gyula dunaszerdahelyi szobrászművésznek, aki az eredeti részleteket lemásolva bécsi mészkőből újból kifaragta az alakokat. A szobrász még a talapzatokat is elkészítette és felvéste a Nepomuki Szent János szobor oszlopának előlapjára a régi szöveget:

„ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT JÁNOS TISZTELETÉRE CSÓKA VERON S TÖBB JÓTEVŐK ÁLTAL ÚJON ÉPÍTTETETT 1865.”

  Nepomuki Szent János Csehországban született valamikor 1350 körül. Pappá szentelése után hamarosan magas egyházi rangot ért el, 1389-ben Prágában érseki helynök (az érsek kinevezett helyettese) lett. Főpapi beosztásában többször szembe helyezkedett a kortársai által rendkívül erőszakosnak és kegyetlennek, de ugyanakkor az uralkodásban mégis tunyának és erélytelennek mondott IV. Vencel cseh királlyal. Mivel a királyné gyóntatója volt, a féltékeny uralkodó rá akarta venni, árulja el, mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított felesége. Nepomuki János a király fenyegetőzése ellenére sem árulta el a gyónási titkot. A legenda szerint ezért Vencel 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban úgy tudni, személyesen is részt vett), és végül a prágai Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Holttestét az érsek a Szent Vitus székesegyházban helyezte örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, tisztelete általánossá vált. Szentté avatását mégis csak évszázadokkal később, 1729-ben Althann váci püspök kezdeményezésére sikerült elérni. Csehország védőszentje, a folyók, hidak, az úton, vízen járók és az igazságtalanul megvádoltak legismertebb oltalmazója. Szobra szinte minden településen megtalálható, főként a hidak mellett. Általában - úgy ahogyan a mi szobrunkon is - főpapi öltözetben, feszülettel a kezében ábrázolják.

  Boldogságos Szűz Mária szobra a kisded Jézust féltőn-óvón magához ölelő Istenanyát ábrázolja. A gyermekét szerető, abban életének legfőbb örömét látó édesanyák mintaképét láthatjuk benne. Jézus világmegváltó jelentőségére már utal a művész: a földkerekséget jelentő glóbuszon áll és kezét áldóan emeli felénk.

34kereszt  Folytatva utunkat, a déli oldalon hamarosan elérkezünk egy nagyméretű kereszthez, az úgynevezett Missziós Kereszthez. Ezeket a korpusz nélküli kereszteket általában a templomok előcsarnokában vagy az épület udvarában szokták felállítani a népi missziók emlékére. Feltüntetik rajtuk a fontosabb népmissziók évszámát is. Népmissziónak nevezik azt az eseménysorozatot, amely a vallásosság fölélesztését és el-mélyítését szolgálja különösen olyan időkben, amikor a keresztények hite megerősítést igényel. Régebben akár 10 napig is tarthatott, amikor vendég misszióspapok segítségével tömegesen gyóntak és áldoztak a hívek. Az utolsó ilyen nagy-szabású népmisszió a magyarok lakta területeken 1948-ban a Mária-év idején volt. Az 1962-65-ben tartott II. Vatikáni Zsinat után már csak háromnapos, főként a húsvét előtti nagyböjt hetében vagy karácsony előtt, az advent idején folytatott imádságsorozat váltotta fel a népmissziókat. 2010-ben, felújítva az eseményeket, egy hétig tartó missziós programok voltak.

  Nem lenne teljes a templom tulajdonában lévő fontosabb tárgyak bemutatása, ha nem sorolnánk ide azokat is, amelyeket a Határokon Átnyúló Együttműködési Központnak (CIIC Cezhraničné informačné a impulzné centrum) a VESNA művelődési házban, a Biskupická utca 1. alatt lévő néprajzi kiállítására adtak kölcsön.

  Közülük kiemelt figyelmet érdemel az a kettős üvegablak, amelyre Jézust és Szűz Máriát festette a készítője és valószínűleg a régi plébánia valamelyik helyiségében volt az eredeti helye.

 

34ablak34miseruha  A kiállított miseruha érdekes formájú festett rózsás kereszt rátétekkel készült, a hátoldalon lévőben a glóriás Krisztus mellképét láthatjuk.

  Ritkán szemlélhetjük meg közelebbről azt a négy tárgyat, amelyeket még kiállítottak. Kettő közülük a keresztelés kedves mozzanatához tartozik, a kis üvegkorsó, amelyből a keresztelő vizet a kisded fejére öntik és a lecsurgó cseppek fölfogására szolgáló tálacska.

  A tálkában lévő szentelő bizonyára nagyon régi darab, szintúgy nagyon öreg az 1864-ben felvett leltárban is nyilvántartott sárgarézből készült tömjéntartó. Ehhez az eszközhöz tartozott egy kis kanál, amellyel a füstölő parazsára hintették a tömjént.

  A tömjén parázson elégve szépen gomolygó, kellemes illatú füstöt adó gyantaféle, amelyet egy Arábiában és Afrika északkeleti csücskében őshonos fenyőféléből, a fakéreg bemetszésével nyernek. Jézus születésekor a napkeleti bölcsek egyik ajándéka ez volt. Templomi használata azt jelképezi, hogy a hívek imái, mint a tömjénfüst, felszállnak az égbe. 

34korso34tal34tomlen A kiállítás gyűjteményében szép számmal találhatók valaha körmeneti zászlókra varrt ovális szentképek, templomi textíliák, karingek és színpompás festett terítők.

34terito

34oszlop   Kissé eltávolodva templomunktól, feltétlenül meg kell említeni a településen található Szentháromság szoborcsoportot.

  A mezővárost 1714-15 között dühöngő pestis-járvány sújtotta, annak következtében harmadrészére olvadt le a lakosok száma. Mivel a vész bármikor megismétlődhetett és az akkori orvostudomány szinte tehetetlen volt vele szemben, csak az égiek segítségében bízhattak az emberek. A szentek oltalmát kápolnák és emlékoszlopok állításával igyekeztek megnyerni. A Rozália kápolnáról már szóltam, most a főtéren álló emlékművet szeretném ismertetni. (Számomra érdekesség, hogy bár a járványok védelmét remélték tőle, az úgynevezett „pestis szentek” közül egyet sem találunk rajta.)
 34haromsag Az 1730 körül állított oszlop tetején a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek csoportja van. A négyszögletes oszlopot a következő szentek őrzik: elől a Szeplőtlen Fogantatás Szűz Máriája, balra Szent Flórián, jobbra pedig Szent István vértanú.

34istvan  Szeplőtlen Fogantatás Mária szobra az oszlop tövénél állók közül a legfontosabb, amit a középre helyezéssel és a másik kettőhöz képest magasabb alakjával hangsúlyozott ki a szobrász. Imádkozva teszi össze két kezét, lábával a gonosz kígyóra tapos.

  Jobb oldalon egy, hazai viszonylatban kevésbé ismert szent szobra áll.

  Szent István az első volt, aki a kereszténysége miatt szenvedett vértanúságot. Az apostolok a szegények gondozásával bízták meg és mivel a keresztény közösségben így fontos szerepet kapott, a zsidók fokozódó gyűlöletet éreztek iránta. A főtanács elé hurcolták és Jézushoz hasonlóan hamis tanúkat vonultattak fel ellene. Halálra ítélték és a feltüzelt nép megkövezte. A középkor elején Passau védőszentje volt. Elképzelhető, hogy első királyunk azért kapta az István nevet, mert hazánk jó része a X. században a passaui egyházmegye térítési területe volt. Védőszentként az állatok, főként a lovak34florian egészségének oltalmáért szoktak hozzá imádkozni, de némely emberi betegség gyógyításában is segítségét kérik. Képeken, szobrokon a megkövezésére utalva többnyire köveket tartva ábrázolják.

  Bár az oszlopot a járványok elleni oltalom igénye végett emelték, a falu lakói másfajta veszedelemtől is szerették volna megvédeni a települést.

  Ezért állították az oszlop bal oldalára Szent Flórián szobrát. Ő a tűzvészek ellen védő szent, mivel a legenda szerint gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai. A III. század második felében élt, a római hadsereg tisztjeként keresztelkedett meg. Leszerelése után a mai Bajorország területén telepedett le. A viszonylag békésebb idők után felerősödött a keresztények üldözése, többeket börtönbe vetettek. A kiszabadításukért induló Flóriánt a volt katonatársai elfogták és bíró kezére adták. Halálra ítélték és követ kötve a nyakába 304. május 4-én az Enns folyóba taszították. Sírja fölé később templomot építettek. Tisztelete Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon különösen erős. Leginkább római katonaruhában, vizescsöbörrel a kezében ábrázolják, amint a vizet egy égő házra önti.

  A talapzaton a felújításokra vonatkozóan vannak feliratok.

Előoldalon:

SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁJTATOS AJÁNLATOKBUL UJÍTTATOTT MEG 1851-BEN

Hátoldalon:

MEGUJITTATOTT RÉGELY JÓZSEF ÉS NEJE PAMMER VERONIKA ÁLTAL 1886-BAN KUDLIK JÁNOS PLÉBÁNOS ALATT

Jobb oldalon:

JAVÍTTATTÁK 1910-BEN CSÓKA FERENC ÉS NEJE BAB KLÁRA

  Kiterjesztve a kört, de a település határain belül maradva, vegyük számba a Szent Miklós plébánia-templom hívei által látogatott, a katolikus valláshoz kötődő további épületeket.

 

Ugrás a lap elejére

Szobrok, képek, kegytárgyak I. rész

  Amint belépünk egy templomba, a szentelt vízbe mártott ujjainkkal keresztet vetünk, térdet hajtunk és máris érezzük, hogy egy különleges, semmihez sem hasonlítható, a vallásunk áhítata által áthatott helyre érkeztünk. Felemelkedve és beljebb lépve azonnal körülvesznek minket a templombelsőt díszítő tárgyak. Gyakran vagyunk abban a helyzetben, hogy kívánjuk, bárcsak valaki elmagyarázná, mit is látunk, kinek a szobra előtt állunk, hogyan kell értelmeznünk azt a képet, amelynek alakjai a magasból letekintenek ránk? Nincs mindig mellettünk beavatott személy, ezért gondoltam azt, hogy körbejárva a püspöki Szent Miklós főplébánia templomát, számbaveszem és a lehető legalaposabban utánajárok, mit ábrázolnak a belső térben elhelyezett és az oltárokon látható alkotások.

bejarat  A torony alatti főbejáraton érkezve egy belső portál fogad minket, az ajtószárnyak fölött „Venite Adoremus Dominum” üdvözléssel. Jelentése: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A jelmondat nagyon kedvelt felirat, gyakori a jelentős egyházak, mint például az ungvári, a besztercebányai templom bejárata fölött és ez olvasható az egri székesegyház oszlopait lezáró oromzaton is.

  Belépve az ajtón a karzat alá érkezünk. Szemünket azonnal magához vonzza a szentély távlatában a főoltár. Több száz évig a szentmise szertartását a templomi főoltárok előtt, a híveknek háttal állva végezték a papok. A XX. század legjelentősebb egyháztörténeti eseménye, a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) hozta meg azt a döntést, hogy a misézést ezentúl a templomban összegyűlt közösséggel szemben, egy újonnan épített úgynevezett szembemiséző oltárnál kell végezni. Az intézkedést az 1970-es évektől mindenütt végrehajtották, ezzel a szertartás a hallgatóság számára nyitottabbá és érthetőbbé vált. Ugyanekkor született az a határozat, hogy a prédikációk is a szentélynek ezen a részén hangozzanak el, a szószékek magasából beszédét mondó papi személy - a szó szoros értelmében - lejött az emberek közé. A főoltár az előbbiek ellenére nem veszített jelentőségéből. Továbbra is az oltári szentség őrzési helye maradt, ezért valamennyi katolikus templom legfontosabb és rendszerint a legdíszesebb berendezési tárgya.

fooltar  A püspöki Szent Miklós plébániatemplom főoltára a XX. század első éveiben készült neogót stílusban. Az eredeti, ősi berendezés az 1600-as évek végén, a törökdúlások következtében teljesen tönkrement. Évtizedek kellettek, hogy sor kerülhessen a felújításra, ami a kor stílusirányzatának megfelelően barokk modorban készült el a XVIII. század közepe táján. Ezeket a berendezési tárgyakat elavultnak érezve cserélte le Tyukoss Ev. János, plébánosságának első évében az általa modernebbnek gondolt, valójában a múltba visszanyúló gyökerű, régies formájú oltárokra. A berendezési tárgyak Németországban készültek, gondos és igényes kivitelben.

  A főoltár szép szobrokkal díszített. Kiemelt helyen, a szentségtartó felett a templom névadó védőszentjének alakja látható.

miklos  Szent Miklós a kisázsiai Myra (mai nevén a törökországi Dembre) püspöke volt a IV. század első felében. A katolikus vallás több Miklóst is szenté avatott (előneveik: Flüei, Studita, Toletinói), de a világon a legnépszerűbb az, akit myrai Nagy Szent Miklósként ismerünk. Egyike a 14 segítő szentnek, akikhez a bajba jutott hívő emberek imában fordulhatnak. Ők azok, akik haláluk előtt ígéretet kaptak az Istentől, hogy a nagy bajban hozzájuk fordulókon segíthetnek.

  Myrai Szent Miklós az oltalmazója gyermekeknek és családoknak, fiatal lányoknak, diákoknak, vízenjáróknak, molnároknak és kenyérsütőknek, szegényeknek, raboknak. Jócselekedetei sorában a legtöbbet emlegetett az a történet, amikor titokban arannyal ajándékozott meg egy apát, hogy három leányát férjhez tudja adni (hozományt vehessen, ami abban az időben alapvető föltétel volt), ezzel megakadályozta, hogy örömlányokként kelljen megkeresniük a reá valót. Csodatettei miatt már életében szentnek tartották. Viharba került hajót kikötőbe vezérelt, városát megmentette az éhínségtől, föltámasztotta a meggyilkolt iskolásgyermekeket, három katonatisztet megmentett a halálos ítélet végrehajtásától. Halála napja - december 6. - világszerte alkalom arra, hogy a kisgyermekek megajándékozásával emlékezzünk jócselekedeteire. Sírja kezdettől fogva zarándokhely volt Myrában, amíg a mohamedánok el nem foglalták a várost.

  A szentek képi illetve szobrászati ábrázolásánál a felismerés megkönnyítése végett az alkotók úgynevezett attribútumokkal, jellegzetes kísérő tárgyakkal, lényekkel, képzeletbeli alakokkal teszik egyértelművé, hogy kit kívántak megjeleníteni. Szent Miklós püspöki ruhában és püspöksüveggel a fején, bal vállához támasztott pásztorbottal áll, bal kezében bölcsességének szimbólumát, egy könyvet tart, amelyen a szegény lányok megsegítésének mondájában szereplő arany - golyó formájában - látható. Jobbjával áldást oszt a hívek felé. A manapság elterjedt, Mikulásként közismert ősz hajú és nagyszakállú idős szentet a szobrot készítő művész némileg szokatlan módon, erejének teljében lévő középkorú férfiként mutatja meg.

imre  A főoltáron Szent Miklóstól jobbra és balra, a kissé alacsonyabban elhelyezett fülkékben két magyar szent szobrát láthatjuk.

  Szent Imre a központi alaktól balra áll. A herceg Szent István király és Boldog Gizella királyné fiúgyermeke volt, 1007 körül született Székesfehérváron. Nevelője Szent Gellért püspök volt, aki hét éven keresztül ügyelt a királyfi magas fokú képzésére. 15 éves korától István király személyesen gondoskodott arról, hogy maga mellett tartva, az uralkodáshoz szükséges valamennyi elméleti és gyakorlati ismeretet elsajátítsa. Szent István „Intelmek Imre herceghez” című végrendeletének tartott írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra, amelyre a herceg huszonhárom éves korára készen is állt. Vallási meggyőződésből - bár megnősült - szüzességi fogadalmat tett. 1031. szeptember 2-án vadászni ment a Bihar megyei Igfont erdőbe, ahol egy vadkan halálra sebesítette. Érdemeinek elismeréseként VII. Gergely pápa 1083-ban szentté avatta. Ő az ifjúi erények megtestesítője, a magyar fiatalok példaképe és védőszentje, a cserkész mozgalomban számtalan csapat névadója. Kevésbé közismert, de Amerigo Vespucci is Szent Imre nevét kapta keresztelésekor. Az Amerigo név a latin Emericus (a magyar Imre) olasz változata és a születésekor Itáliában elevenen élő Szent Imre kultusz hatására nevezték őt el így. Tehát - közvetve - Amerika is Szent Imréről lett elnevezve!

  Oltárunk szobrának készítője uralkodói hermelin galléros palástban örökítette meg őt, ballját szívére helyezve, jobb kezében a tisztaságát jelképező fehér liliomszálat tartja. Fejét glória, magyarul dicsfény keretezi, amely a szentek ábrázolásának elengedhetetlen kelléke.

 

  Az oltár jobb oldali szárnyának fülkéjében a világszerte legnagyobb tisztelettel övezett magyar szent,

  Szent Erzsébet szobra látható. 1207-ben született Sárospatakon Árpádházi II. András király és - Erkel Ferenc „Bánk bán” című operájából közismert - Meráni Gertrúd harmadik gyermekeként. 1211-ben eljegyezték a nála 9 évvel idősebb I. Hermann türingiai őrgróffal, aki küldöttséggel a királyi párnál járt és magával vitte a négy éves kis hercegnőt. Wartburg várában nevelkedett tovább és már korán tanújelét adta erzsebetjó szívének. A kiszemelt vőlegény öt évre rá meghalt, a szép kislány jövője bizonytalanná vált. Az őrgrófság örököse, Lajos megszerette és el is jegyezte. 1221-ben tartották meg a menyegzőt és elkezdődött életének egy nagyon boldog szakasza. Egy fiuk és két leányuk született, de a férje egy keresztes hadjárat során megbetegedett és 1227-ben otthonától távol elhunyt. A rosszindulatú rokonok állandó zaklatásukkal elviselhetetlenné tették Erzsébet életét, aki gyermekeivel kénytelen volt elmenekülni onnét. A földönfutóvá vált özvegy végül a segítségére siető nagynénje közbenjárásával Marburg várában talált új otthonra. Sem újból férjhez menni, sem Magyarországra visszatérni nem akart, hátralévő éveit szerzetesnőként kívánta leélni. Fiatalon, 1231-ben halt meg és már 1235-ben szentté avatták.

  Élete a jótékonyság jegyében telt, akkor is igyekezett a bajba jutottakat támogatni, amikor ő is inkább segítségre szorult volna. Amíg férje élt, ő elnézte neki a szinte lehetőségeiket meghaladó adakozásait, sőt, a hitvesi szeretettől vezérelve még támogatta is ebben. A családja viszont ellenségesen viselkedett vele, az alig húsz éves, háromgyermekes anyának ezért kellett elmenekülnie. Legendái közül a legismertebb is a rokonok gonoszságát érzékelteti: „Erzsébet férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz a kötényében, Erzsébet félve attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak a kötényben. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.”

  Németországban Türingiai Szent Erzsébet néven tisztelik és szentjeik sorában az első helyek egyikén említik, mint a legnagyobb német asszonyt.

  Árpádházi Szent Erzsébet a védőszentje a fiatal anyáknak, a szegényeknek és elhagyatottaknak. Kórházak, egyéb emberbaráti intézmények választják pártfogónak, leány-iskolák és cserkészcsapatok valamint szeretetszolgálati intézmények pedig gyakran viselik a nevét.

  A templomunkban lévő szobor érdekes módon, a legenda részeit ötvözve ábrázolja őt: a szerzetesnői kendőt viselő koronás fiatal nő rózsákkal teli kötényét tartva, és mintha abból vette volna ki, jobb kezével kenyeret nyújt felénk. A csillagos égboltot érzékeltető háttér előtt az ő fejét is dicsfény övezi.

fooltarsz  A főoltár többi részlete is figyelemre méltó gondossággal és a stílus harmonikus alkalmazásával készült. Az oltár legfontosabb pontján, az előtte állók szemmagasságában, a szentségtartó szekrény fölött lévő csúcsíves fülke arannyal mintázott bíborpiros háttere előtt feszület áll.

  Krisztus keresztre feszített alakját két oldalról angyalok vigyázzák. A Megváltó feje felett olvasható a rászögezett kis táblán: INRI. A betűk jelentése: „Iesus Nazarenus Rex Iudeorum” (magyarul: „Názáreti Jézus a zsidók királya”) Az őrt álló angyalok alakjának egyedi megformázása nem feltűnő, de a figyelmes szemlélő számára nyilvánvaló, hogy művészi igénnyel készült darabokat lát, más-más a kéztartás, a ruhák redői és az arcvonások is különbözőek.

  A szentségtartó szekrény dúsan aranyozott ajtaját két stilizált szőlővessző díszíti. A szőlőtő a keresztény művészetben az oltáriszentség jelképeként is szerepel, a művész ezért tartotta helyénvalónak, hogy itt ábrázolja. Eredete a Biblia egyik mondatára vezethető vissza. János könyvében olvasható, amikor Jézus önmagát is szőlőtőhöz hasonlítva tanítványaihoz ekképpen szólott: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad s én benne, az bő termést hoz.”

  A szekrényt egy-egy bronz gyertyatartó fogja közre, amelyeknek stílusa szintén összhangban van a többi részlettel.

  Az oltárt aranyozott fejezetű oszlopocskák és színes kazetták, növényi motívumokkal ékesítve díszítik.

jezusemblema  A lábazat középső mezője különösen szép. A négykaréjú, gótikus liliomos bordázattal osztott mező közepén Jézus monogramja IHS olvasható, ahol a H betű baloldali szára egy keresztet formáz, mintegy utalásként a név viselőjének a kereszthalálára. A mai olvasó számára magyarázatra szorul a névrövidítés betűinek jelentése. Valaha a görög írásmódból adódott: ΙΗΣΟΥΣ (kiolvasva IÉSZOUSZ) ahol az idők során a Σ betű latinosan S-re (sz) változott. A monogramnak ma többféle olvasata terjedt el: pl. „Jesus Hominum Salvator” (Jézus az emberek megváltója) vagy „In Hoc Signo” (E Jelben [győzni fogsz]).

  A főoltáron kívül négy mellékoltár is van a templomban. Ezek közül kettő vele azonos időben és műhelyben készült ugyanabban a neogotikus stílusban. A „leckeoldalon”, a jobboldali mellékhajó keleti zárófalánál láthatjuk a Boldogságos Szűz Szívének szentelt oltárt, az „evangéliumi oldalon” a baloldali mellékhajóban pedig a Jézus Szíve oltár található.

  Mielőtt ismertetném a rajtuk elhelyezett szobrokat, meg kell magyaráznom az előző szakaszban idézőjelbe tett fogalmakat.

  A leckeoldal a római katolikus templomokban a hívek felől nézve a főoltártól jobbra - keletelt templomban dél felé eső – tér, hagyományosan a férfiak helye. Az evangéliumi oldal pedig a főoltártól balra van, ez volt a női oldal. Az elnevezés onnét ered, hogy régen a szentélyben kelet felé fordulva (háttal a híveknek) misézett a pap, az evangélium, valamint az Ószövetségi Szentírás felolvasása viszont erre a célra készített „ambó” nevű olvasópultoknál történt. Ezeket már nem a szentélyben, hanem annak közelében a hajóban helyezték el úgy, hogy a felolvasó szemben állt a közönséggel. Azért, hogy a vastag és nehéz könyveket ne kelljen a ceremónia közben ide-oda cipelni, külön-külön állították fel az ambókat, egyet az evangéliumi, egyet pedig az ószövetségi példabeszédekhez (népiesen a leckékhez) kapcsolódó könyvnek. Később már csak egy ilyen emelvényt használtak, amelyen állandóan ott lehetett kitéve egy szépen bekötött, nagy formátumú Szentírás. Ez némely országban még ma is így van. Ha pedig megtartották mindkét ambót, az egyiken külön az ószövetségi olvasmányok könyvét, a másikon az evangéliumi részleteket tartalmazó díszes könyvet helyezik el.

maria  A Boldogságos Szűz Szíve oltárt - közkeletűbb nevén a Mária oltárt - Jézus Krisztus anyjának szobra díszíti. Szűz Mária sudár fiatal nő alakjában látható rajta, amint a mennyboltot ábrázoló háttérből ránk tekint. Jobb kezének mutatóujját a szívén tartja, balját pedig adakozó mozdulattal felénk nyújtja. Hószínű fejkendője, ruhájának aranydíszes fehér anyaga a szeplőtlen tisztaságát hivatott eszünkbe juttatni. A művészi munkával kialakított oltár közepén a főoltáron láthatóval mindenben megegyező feszület áll. Alatta a szentségtartó szekrény kétszárnyú ajtajában gyönyörködhetünk.

 marszentsegtarto Az aranyozott ajtókon szimmetrikusan elhelyezett búza-kalász csokrokat és szőlőfürtöket láthatunk, kívül pedig szőlővessző indája keretezi a szárnyakat. A kalász az Utolsó vacsorán fogyasztott kenyerére, a szőlőfürt pedig a borra vonatkoztatva az oltáriszentséget és ezáltal a feltámadott Krisztust jelképezi. Az oltár alsó részének középső mezőjében egy igényesen megformázott aranyozott keresztet helyezett el készítője.

marianeve  Az oltár feletti falszakasz legmagasabb pontján, Mária nevének betűiből álló sugárzó medalion látható.

  A Mária oltár ősi tartozéka templomunknak. Az elsőt Péter plébános idejében, a 1349-ben állíttatta az akkori kegyúr, Telegdy Csanád esztergomi érsek. Pétert, halála után ez alá temették el. Sírkövére, amely az oltár előtt a padlózaton volt, az 1937-es átépítéskor bukkantak rá. Mivel a hívők évszázadokig rajta jártak, erősen megkopott, de ennek ellenére jól kivehető rajta a plébános palástba burkolózott alakja és a szürke kőlap szélein húzódó felirat is olvasható: „+ ANNO DNI MCCCLX + DNS PETRVS SACRE HVIVS ECCLESIE FE ….. NC + FESTVM SANCTI MICHAELIS C A R I PACE +” Püspöki Nagy Péter történész fordításában magyarul így hangzik: „Péter úr ezen szent egyháznak (papja) … (meghalt) Szent Mihály ünnepe körül. Kinek lelke nyugodjék békében. Az Úr 1360. évében” A síremlék a maga nemében egyedülálló, ez Magyarország legrégebbi alakos sírköve! Most a jobb oldali mellékhajó keleti falába illesztve látható.

peterv  A központi hajó evangéliumi oldali zárófalánál állították fel a

jezus   Jézus Szíve oltárt. Maga a felépítmény teljesen megegyezik a másik neogótikus mellékoltárral, csak itt a szentségtartó fölötti fülkében Jézus Krisztus szobrát helyezték el. A művész a Feltámadott Jézust formázta meg. Fehér ruhában, aranymintás piros palástban áll előttünk, jobb kezével megsebzett szívére mutat, bal tenyerét felénk fordítva a keresztre feszítés nyomára, a szög okozta sebhelyre hívja fel a figyelmünket.

  Jézus átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert ünnepeljük. A szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk. Maga a szív olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Tiszta szívből tudunk szeretni, ha rosszul bánnak velünk, az szívfájdalmat okoz, ha segítenek rajtunk, akkor szívességet tesznek nekünk. Jézus Szívének szeretete az egész katolikus egyházra és valamennyi hívőjére kiterjed.

jezusneve  Az oltár feletti csúcsíves mezőbe Jézus nevének rövidítéseként a három betűt: IHS festette meg a falfestményeket készítő mester, a Mária oltár felettivel azonos módon.

  A főoltár és a két, vele azonos modorú mellékoltáron kívül még két további oltár található a templomban. A jobb oldali, az 1937-es bővítéskor épített mellékhajó keleti zárófalánál láthatjuk a

  Szent Kereszt oltárt. Három fő rész különíthető el rajta. Legbecsesebb tárgya az egy darab fekete márványból faragott kereszt, amelyen a megfeszített Jézus testének ónból öntött szobra látható.

feszulet  A nagy művészeti értéket képviselő alkotás Johann Martin Fischer műve és 1792 óta van a püspöki templomban. Az osztrák szobrász 1740-1820 között élt és alkotásai közül nagyon sok ma is megcsodálható. A korai klasszicista stílusú szobrai még erősen magukon viselik a barokk jegyeket is, de már egy új szemléletmódot kívánnak képviselni. A bécsi Schönbrunn kastély parkjában vagy a Franziskanerplatzon, de a Karlsplatzon járva is láthatjuk szobrait. Magyarországon többhelyütt találkozhatunk műveivel. A pécsi székesegyház mellékoltárain, Körmend főterén vagy kastélyparkjában is vannak alkotásai.

  Sajnos a sötét színű ónszoborról készült kép nem adja vissza annak nemes szépségét.

  A feszület két oldalán angyalok térdelnek, uralkodói jelvényeket - a világmindenséget jelképező országalmát és a hatalom jelét, jogart - tartva. Fölöttük felirat: AVE CRUX, magyarul „Üdvözlégy Kereszt”.

  Az oltár középső részén az utolsó vacsora domborművű színes képe látható, amelyet Tyukoss E. János készíttetett a templom 1937. évi bővítésének idején. A kép jobb alsó sarkában lévő felirat szerint (ATELIER für KIRCH.KUNST AUG. BARTA PEZINOK/BAZIN) a művet egy bazini templomművészeti műhelyben Barta Gusztáv készítette.

utolsodomb  A kép keretén a következő felirat fut körbe: „Az én testem valóban étel… Vegyétek és egyétek ez az én testem… Uram, maradj velünk… Testvérekké tesz a Teste, Vére…”

  A művész nyilvánvalóan Leonardo da Vinci 1495-1498 között festett, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor ebédlőjében látható, de másolatokban világszerte elterjedt képének alapján dolgozott. Viszont néhány helyen (állítólag a megrendelő, Tyukoss Ev. János plébános kifejezett kérésére) visszatért a 7. századtól szokásos elrendezéshez, amikor is János helye Krisztus ballján van, fejét keblére vagy vállára hajtja. Abban is eltér az eredeti műtől, hogy a tanítványok valamennyien fiatalok, esetleg középkorúak.

 

utolsovacs  Leonardo Da Vinci képén azt a jelenetet láthatjuk, amikor Jézus kijelenti: „Egy közületek el fog árulni!” A tanítványok hármas csoportokba tömörülnek, megrémülve a döbbenetes szavaktól. Vannak, akik hátrahőkölve tiltakoznak, mások egymást kérdezik. Megint mások érdeklődnek, hogy kire gondol. Júdás Krisztus jobb keze felől tartózkodik, tőle eltávolodva. Megretten az elhangzott szavaktól, és attól, hogy Jézus a szívébe lát. Az alakok heves mozdulatokkal reagálnak. János, a legkedvesebb tanítvány közvetlenül mellette ül, de megrémülve a kijelentéstől, elhúzódik Mesterétől.

  Ez a jelenet látható a mi dombormű-vünkön, bár kissé átalakítva. Az előző-ekben említetteken túl idősebb Jakab is átkerült Jézus jobbjára és az áruló Júdás kivételével valamennyi szereplő fejét dicsfény övezi.

Juhász Gyula „Az utolsó vacsora” című verse csodálatosan írja le azt a hangulatot, amelyet a képet nézve, mi is átérezhetünk:

„János a Mester nagy szívén pihen,
E tiszta szíven, e csöndes szíven
Pihen, de lelke a holnapra gondol,
S fiatal arca felhős lesz a gondtól.

Mély hallgatás virraszt az asztalon.
Az olajfák felől a fuvalom
Hűsen, szomorún a szobába téved,
Be fáj ma a szél, az éj és az élet!

Tamás révedve néz a mécsvilágra,
Péter zokog, és árvább, mint az árva,
Júdás se szól, csak apró szeme villan,
Remegve érzi: az ő órája itt van!

Csak egy nyugodt.
Nagy, sötétkék szemében
Mély tengerek derűs békéje él benn.
Az ajka asztali áldást rebeg,
S megszegi az utolsó kenyeret!"

  A Biblia újszövetségi részében Máté, Márk, Lukács és János is megemlékezik könyvében erről az eseményről, amelyet az oltáriszentség (Jézus valóságos jelenléte az áldozati ostyában, amely a szentségtartó foglalatában van és a főoltárban őriznek) alapításának is tekintenek.

  Jézus kereszthalálát megelőző napon, csütörtökön este hívta össze tanítványait Jeruzsálemben, egy fogadóban (mások szerint Márk anyjának házában), a felső szint helyiségében. (A pontos hely idővel feledésbe merült.) A zsidó húsvét ünnepe volt ez a nap, amelyet az Egyiptomból való csodás szabadulás emlékére tartottak (széder este). Ilyenkor hagyományosan áldozatot mutattak be, amelyet közös vacsora követett. Jézus, tudatában a másnap bekövetkező eseményeknek, étkezés közben „Vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és így szólt: Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Majd vette a poharat, hálát adott, tanítványainak adta és így szólt: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az újszövetség vére, mely sokakért kionttatik a bűnök bocsánatára”, írja Máté evangélista. A keresztény vallások legszentebb mozzanata az elhangzott szavak értelméből következően azóta az áldozás, a megváltó testének és vérének a befogadása. Krisztus testét a szertartás során átváltoztatott ostya (kenyér), vérét pedig a bor jelenti. Ezeket „fogyasztani” azt jelenti, hogy a gyónással lelkileg megtisztult és kegyelmi állapotban lévő hívő ember elfogadja őt személyes üdvözítőjéül, akinek támogatásával holta után lelke a mennyországba jut.

  Az Utolsó vacsora napja Jézus szenvedéseinek a kezdete, amelyről húsvét előtt, nagycsütörtökön emlékezünk meg.

ooltar

A Szent Kereszt oltár alsó része a templom múltjából egy érdekes emlék.

  Valaha az épület déli oldalához épített Ormosdy kápolna oltárasztala volt és az 1937-es átépítés során került jelenlegi helyére. A sötét márvány-tömbből faragott kövön az alábbi felirat olvasható (magyar fordításban, az érthetőség kedvéért kiegészítve):

  „Pádéi Ormosdy István ő császári és királyi felség tanácsosa, herceg Batthyány József prímás, bíboros, valamint herceg Batthyány Lajos és özvegye, Batthyány Antónia, továbbá gróf erdődy Pálffy Károly magyarországi kancellár birtokainak teljhatalmú ügyvivője, több vármegye táblabírája a maga és övéi számára emeltette. 1794.”

  Ormosdy István alakja mély nyomokat hagyott a halálát követő korok nemzedékeinek emlékezetében. Herceg Batthyány József bíboros prímás tiszttartója volt 1760-tól haláláig, 1795-ig. Sajátjának tekintette a települést és kegyetlen erős kézzel uralkodott a lakosokon. Különféle ürügyekkel elvette a gazdák földjeit és ezzel meghúszszorozta az érsekség birtokát, miközben a saját vagyonát is jelentősen gyarapította. Az érseknek tett, ma azt mondanánk, hogy a jó erkölcsbe is ütköző szolgáltatásaiért busás jutalmat kapott. Felépített egy gyönyörű barokk kastélyt a falu közepén (sajnos a II. világháborút követő zavaros időben lebontották), 1781-ben 40.790 forintért megvette Pádé, Torontál megyei községet, 1793-ban pedig nemesi rangra tett szert. Az általa kifosztott lakosság száz év múlva sem feledte el rettegett alakját és úgy emlegették, mint aki éjszakánként életre kel, kiszökik a kriptából és tüzes lován végigszáguldva a falun rémítgeti az embereket.

  A templombővítéskor a kripta lejárata a déli mellékhajóba került, a téglalap alakú keretezése ma is látható a falon lévő tábla és Ormosdy címer előtt a padozatba ágyazva.

ocimer  Talán a jellemére utal a frissen szerzett nemességéhez választott címer hivalkodóan bonyolult volta is.

  Egy 19. századi leírás szerint: „A pajzs, felső részének közepéről két vonal által lefelé domborúan három udvarra oszlik, úgy, hogy az alsó vagyis középső udvar gúla gyanánt ékeli magát a két oldalas udvar közé; a jobb oldali ezüst udvarban zöld térről három búzakalász emelkedik föl; a bal oldali arany udvarban vörös griff ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva; a középső kék udvar alján fehér sziklatetőn fészkében ülő, s három fiát melle vérével tápláló ezüst pelikán látszik. A pajzs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös ruhás, arany zsinóros, kócsagtollal díszített prémkalpagos magyar vitéz emelkedik ki, fölemelt jobb kezével kivont kardot tartva, balkezét csípőire helyezve. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról aranyvörös.” A vitézségre és az önfeláldozásra utaló elemek alkalmazása enyhén szólva nem volt megalapozott...

  Visszatérve a templombelsőben található látnivalók ismertetéséhez, még be kell mutatni a Szent Kereszt oltár fülkéjét díszítő freskókat is. A képeket Nagy József pozsonypüspöki festőművész és grafikus készítette „freskó” technikával 1962-64-ben. Ez a faldíszítési eljárás a legidőállóbb képeket biztosítja. Úgy készül, hogy a friss, nedves mészvakolatra vízzel kevert porfestékkel viszik fel a képet. Ez a módszer biztosítja legjobban a színek tartósságát is.

okep1okep2okep3

  A fülke mennyezeti képén Krisztust Isten bárányaként ábrázolta a művész. Ezzel utalva Jézus önfeláldozására az embe-riség bűneinek feloldozásáért. A bárány feje körül arany dicsfény ragyog és a halál feletti győzelem keresztes zászlóját tartja.

  A jobboldali kép az Ótestamentum egyik jelenetét mutatja be, amikor az Úr csodát tesz és mannaesővel menti meg az éhhaláltól az egyiptomi fogságból menekülő zsidókat. A képen Mózes felemelt karjaival hálásan köszöni meg az ajándékot. Fején a szarvszerű nyúlványok ábrázo-lása a belőle kisugárzó dicsfény megjelenítésének egy módja. (Valójában a héber „fény” szónak a hibás fordítása miatt terjedt el ez az ábrázolásmód, mivel írott alakja „szarv”-nak is olvasható.)

  A férfialak kezében tartott korsó arra utal, hogy szomjazó népének enyhülésére Mózes a sziklából vizet fakasztott. A freskó felső részében az oltáriszentséget láthatjuk, a fénysugaras megszen-telt ostyát, a bort tartalmazó kelyhet és az ezeket megerősítő jelképeket, búzakalászokat (ami-ből a kenyér készül) és szőlőfürtöt (amiből a bort préselik). A kép közepén a görög ABC első betűje Α az alfa látható. A fülke szemközti falán, ugyanezen a helyen pedig a ABC utolsó betűje Ω, az ómega szerepel, mint a világ kezdetének és a végének a jele. A Biblia Jelenések könyvében az Utolsó ítélet leírásakor hangzik el Istentől a kinyilatkoztatás: „Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég!” Jelen esetben a művész kissé más értelmet adott a két betűnek, mivel megcserélte azokat, hiszen a bal oldalra festette az ómegát, jobbra pedig az alfát, utalva Krisztus kereszthalálára, amely a vég, de ezt követi feltámadásával a valódi kezdet.

  A baloldali képen a megszenteléssel Krisztus vérévé változott bort tartalmazó kehely bemutatását végzi egy püspöksüveges pap, miközben társa mellette imádkozik. Előtte, egy tálban ott a Jézus testét jelentő kenyér is. A freskó felső részén egy, a Megváló önfeláldozására utaló jelképet láthatunk: egy pelikán a feltépett melléből patakzó vérrel táplálja fiókáit, ekképpen biztosítva számukra a túlélés esélyét. Hasonlót tett Jézus is az emberiségért, mikor a kereszthalált vállalta érettünk, hogy bűneinktől szabadulva, bocsánatot nyerve megmaradhassunk.

  Templomunk északi, „evangélium oldali” mellékhajójában szintén van egy oltárfülke.

lurdes   Itt a Lourdes-i barlang mása előtt imádkozatnak a hívők.

  Lourdes délnyugat Franciaország egyik kisvárosa, amelyet a világ leglátogatottabb búcsújáró helyének tartanak. Évente több millióan keresik fel azt a helyet, ahol a XIX. század közepén az elsőáldozásra készülő 14 éves pásztorlányka, Bernadett Soubirous csodálatos látomásokat tapasztalt. 1858-ban 18 alkalommal megjelent előtte a Szűzanya és beszélt hozzá. A Szent Szűz a jelenések helyén egy templomot kért, bűnbánatra és imádságra szólított föl. Az emberek és az egyház hitelt adott a kislány beszámolójának és egyre többen keresték fel a barlangot, ahol a csoda történt. Bernadett 1866-ban felvételt nyert az Iskola- és Szeretetrend nővéreinek közösségébe és köztük élt, mint betegápoló apáca egészen az 1879-ben bekövetkezett haláláig. A zarándokhelyen megforduló betegek számtalan esetben csodás gyógyulást tapasztaltak, amit egyházi és független orvosi vizsgálatok is megerősítettek. Bernadettet 1925-ben boldoggá, majd 1933-ban Szent Marie-Bernard (Mária-Bernadett) néven szentté avatták.

  Bernadett leírása alapján Joseph Fabisch francia művész elkészítette a „fehér hölgy” szobrát, melyet 1864-ben állítottak föl a jelenések barlangjában. Ez az alkotás a mintája az azóta számtalan helyen megépített jelképes Lourdesi barlang „Szeplőtlen Fogantatás” Mária szobrának. A barlangot többnyire a templomok közelében, a szabadban helyezik el, de nem ritkán a belső térben találkozhatunk vele. Az ábrázolásmód hagyományos, a látomás előtt térdre rogyó apácaruhás Bernadett virággal köszönti az imádkozó Isten-anyát. A fiatalasszonyként megformált Mária hófehér ruhája a szűzi mivoltára utal, köntösét az ég kékjét eszünkbe juttató széles öv díszíti, köpenye aranyszegélye királynői jelkép. Feje körül csillagos glória, imádkozó kezéről gyöngyökből álló rózsafüzér függ alá, amelyen arany kereszt látható.

lkep1lkep2lkep3  Az oltárfülke faliképeit szintén Nagy József készítette.
  A felső freskó jelenetén Mária az apostolok társaságában látható. A fejek fölött megjelenő lángnyelvek a Szentlélek eljövetelét jelzik. Azt a csodás jelenséget, ami Jézus mennybemenetele utáni első pünkösdkor történt: „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy ahogy a Lélek szólásra indította őket” olvashatjuk a Biblia Újszövetségi részének az Apostolok cseleke-deteit ismertető fejezetében.

  A baloldali kép felső részén az Angyali üdvözlet jelenetét festette meg a művész. Gábriel arkangyal, köszönti Máriát és közli vele, hogy ő lesz a Megváltó anyja. Kezében a tisztaság jelképe, a liliom átvitt értelemben a szeplőtlen fogantatásra utal. Mária lábával a Paradicsom kísértő kígyójára taposva tudtunkra adja a bűn halálát, az eljövendő győzelmet az ördög hatalma fölött. A képen lent pedig a Háromkirályok hódolata kapott helyet. Az üstökös csillag által vezérelt napkeleti bölcsek ajándékaikkal megérkeznek Betlehembe, ahol Mária bemutatja nekik az újszülöttet.

  A jobboldali képen felül Máriát a Mennyek Királynőjét láthatjuk, amint Krisztus és az Atyaisten megkoronázza. Lába a holdsarlón nyugszik, jelezve, hogy ő már nem a földön, hanem a mennyországban tartózkodik. Alul egy szerzetes térdel Mária előtt, aki jobb kezét szívére téve balját a könyörgő felé nyújtja.

Folytatás a II. részben!

 

Ugrás a lap elejére