Nyomtatás

Közösségi élet a mai Rákoskerten

  Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra, hogy számba vegyem azokat az intézményeket, szervezeteket és közösségeket, amelyek erősítik településünkön az összetartozás érzését, művelődési és szórakozási lehetőséget is nyújtva egyben. Ismertetésem a 2016. év elejének az állapotát tükrözi, de néhol kitérek a történeti előzményekre is. Mivel ez egy pillanatfelvétel, figyelni fogom a főbb változásokat és alkalmanként frissítem a tartalmat.

  Mint a legfontosabb intézményt, a

Rákoskerti Művelődési Házat említem elsőnek (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.).

muvhazembl  Rákoskerten a közművelődést (ahogyan azt az előző fejezetekben olvashatták) a kezdetektől egészen a II. világháborút követő évekig a Kollár és a Sebők féle kocsmák nagytermei szolgálták. Az államosítás után a Rákoskert sugárút platánsori részén lévő intézmény színpadán léptek fel néhány alkalommal az amatőr színjátszók, az iskolások gyermekelőadásait is itt tartották, mivel az iskolának nem volt megfelelő helyisége. Hétvégeken mozielőadások voltak és a politikai és társadalmi szervezetek is itt tartották gyűléseiket egészen a mai Művelődési Ház felépüléséig.

A következőkben Adám Ferenc – Hajnal Csilla – Kézdi Nagy Géza: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Rákosmente közművelődésének története című munkájából idézek, amely mű kitér az intézményben működő Ascher Oszkár Színház történetére is.

  „A kezdetekkor Rákoskerti Művelődési Klub néven ismert Ház 1978-ban épült fel a Rákoskert sugárút és a Perec utca sarkán. Az intézmény építtetésével az alapítók (a Budapest XVII. Kerületi Tanács) szándéka az volt, hogy a ház látogatói számára a közösségszervezés mellett sokszínű, változatos és minőségi kulturális programokat, szolgáltatásokat nyújtson barátságos, esztétikus környezetben. A szándékon túl azonban a feltételrendszer sem tárgyi, sem a személyi oldalról nem volt szinkronban a célokkal.

  A klub megnyitásakor igazán nem tudott önállóan működni, mivel a Dózsa Művelődési Központhoz csatolt telephelyként funkcionált és egy ottani igazgatóhelyettes irányította. Ő fő feladatának a Dózsa Művelődési Házban végzett munkáját tekintette, túl sok energiát nem fektetett az intézmény által kínált programok gazdagításába. (Talán ezért van, hogy Kemény elvtársként emlegették, még a keresztnevét sem őrizte meg az emlékezet.) Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy túl nagy terület sem állt a közművelődési célok szolgálatára. A földszinten az ˝Öregek Otthona˝, az emeleten pedig az MSZMP pártirodája működött egészen a rendszerváltásig. Néhány helyiség azért jutott a helyi lakosság művelődésére is. Egy könyvtár, egy klubszoba és egy olvasóterem szolgált az ismeretterjesztő előadások, a klubfoglalkozások – melyek közül a kertbarát klub volt a legnépszerűbb – valamint a könyvtári programok és mozielőadások lebonyolítására.

  Profilja akkor bővült, amikor 1987-ben sok hányattatás után itt talált otthonra az Ascher Oszkár Színház amatőr színjátszó csoportja, mely talán az ország egyik legrégebben működő ilyen jellegű társulata. A csoport 1964-ben alakult az akkori Fürst Sándor Gimnáziumban, majd 1976-ban a gimnázium megszüntette a színpad működését. Ascher Oszkár nevét 1970-ben vette fel. 1977-től a Dózsa Művelődési Központban kapott lehetőséget a működésre, majd végleges helyét a Rákoskerti Művelődési Klub telephelyen lelte meg.

  Itt önálló színháztermet kaptak a ház pincéjében, ahol az átépítést követően egy 50 fős, emelkedő, mobil dobogórendszerű nézőteret és színpadot építve alakították ki mai stúdiószínházukat, amelyhez parányi öltöző és technikai fülke is tartozik. Heti több alkalommal tartanak azóta is próbákat az esti órákban, előadásaikat pedig hétvégén tekinthetik meg az érdeklődők – évadonként kb. 30 alkalommal.

  Kiemelt feladatuknak tekintik a magyar drámairodalom gyöngyszemeinek bemutatását, de a világirodalom klasszikusaitól is szívesen válogatnak. Repertoárjukban szerepelnek új, kísérleti kezdeményezések, beavató színházi műsorok, irodalmi és zenés előadóestek, valamint mesejátékok is. Kortárs magyar premierjeiket nemegyszer a szerzők is megtisztelik jelenlétükkel. Előadásaik egyediségét talán éppen a családias jelleg adja: a nézők karnyújtásnyira ülve szinte benne élhetnek a darabban, különös áramkört hozva létre a színjátszók és a befogadók között.

  A társulatot – 2005-ben bekövetkezett haláláig – az alapító, Szeifnerné Csetényi Anikó vezette. 2005 óta Tímár Tibor művészeti vezető irányításával működnek. Minden évben bemutatnak egy új darabot, azonban repertoáron tartják a legnépszerűbb előadásokat is.

  A ház működését 1990-ben megújította az önkormányzat Kárpáti Levente színművész igazgatói alkalmazásával. Kezdetben több program is folytatódott, illetve indult, később azonban Kárpáti Levente rockzenekart alapított, s egy idő után kizárólag ezzel foglalkozott, miközben fokozatosan megromlott a kapcsolata az önkormányzattal.

  Távozása után Puskás Tibor vette át a ház irányítását. Sajnos ez a korszak is igen kevéssé dokumentált (azóta Puskás Tibor elhalálozott, így személyes visszaemlékezéseire sem hagyatkozhat a krónika), de az tudható, hogy akkoriban kezdődött a ˝Szentivánéji Folk Fesztivál˝, melyet évente hagyományosan amatőr népzenész együttesek részvételével rendeztek meg. Beindult egy, a cukorbetegek számára létrehozott klub és 2001-ben megrendezték a kerület első autómentes napját is.

  2002-től Lipcseyné Horváth Ágnes lett az igazgató. Az intézmény 2002 és 2009 között látványos fejlődésen ment keresztül: a közművelődési tevékenységek bővültek és növekedett a látogatók száma. Az önszerveződő csoportok közül évek óta folyamatosan működik és nagy népszerűségnek örvend a Baba–mama Klub, a Rákoskerti Dalos Klub és a Rákoskerti Kertbarát Kör, valamint az Ascher Oszkár Színpad.

  Nem csak az amatőr színjátszás van jelen tehetséggondozási formaként az intézményben. Közkedvelt a Cassandra Táncstúdió, a Málna Rajziskola és a Kids Club is.

  A helyi közéletnek is színtere a ház: minden évben biztosítják a megfelelő körülményeket a két megválasztott rákoskerti önkormányzati képviselő fogadóórájához. A művelődés szervezésében szorosan együttműködnek a sokszor kezdeményező szerepet is vállaló Rákoskerti Polgári Körrel. (Például Rákoskert alapításának 75. évfordulója, Wass Albert-rendezvények, Rákoskert Napja.) A mai Rákoskert közösségi életének fejlesztése során folyamatos a kapcsolatuk a rákoskerti Százszorszép Napközi Otthonos Óvodával, a rákoskerti Kossuth Lajos Általános Iskolával és a településrészen működő egyéb civil szervezetekkel (Rákoskerti Templom Alapítvány, Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány stb.). Munkájukat részben közművelődési szakmai tanácsadással, részben közös rendezvények megvalósításával, továbbá a számukra alkalmanként szükséges és igényelt eszközök, technikai berendezések biztosításával segíti a művelődési ház.

  A klub munkatársainak több éven át tartó színvonalas munkáját értékelte Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2006-ban, amikor az addig elvégzett minőségi kulturális tevékenység elismeréseképpen a Rákoskerti Művelődési Klub nevét ˝Rákoskerti Művelődési Házra˝ változtatta.muvhazell

  A Rákoskerti Művelődési Ház 2017-ig használt emblémáját Lipták György rákoskerti grafikusművész tervezte.

A településrészen lakó többi művésszel (Károlyi Ernő festőművész, Ferenczi Zsuzsa kárpittervező iparművész, Bedey Gábor szobrászművész, Salamon György festőművész, Orosz Károly keramikus iparművész, Zsuzsa Mihály énekes színművész, Janikné Megyery Rita zongoraművész) is kapcsolatban áll az intézmény, igyekeznek bevonni őket a Rákoskerti Művelődési Ház közművelődési céljainak minél színvonalasabb megvalósításába. Az intézmény tulajdonában van Ferenczi Zsuzsa és Orosz Károly ˝Rákoskert 75 éves˝ című montázsa, és Lipták György egyik csodálatos grafikájával is büszkélkedhetnek. Mecseki Hargita szobrászművész ˝Zenélő˝ című bronzrelief-je az Ascher Oszkár Színpad bejárata előtt található. Rákosmente díszpolgárának, Laborcz Ferenc szobrászművésznek ˝Pihenő munkás˝ című bronzszobra pedig a művelődési ház kertjében tekinthető meg.

  A 2009-es évtől kezdődően – a Rákoskerten 2008 őszén felavatott Wass Albert-szobor szellemiségének jegyében – minden év februárjában koszorúzással és irodalmi műsorral egybekötött Wass Albert Emléknapot szerveznek.”

  Az 1991. óta 20 éven keresztül szakmai önállósággal működő Rákoskerti Művelődési Ház ma ismét a kerületi központi intézmény részeként funkcionál.

  Gazdaságossági szempontok alapján 2011 júniusától Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata újra egy intézmény keretébe egyesítette a Vigyázó Sándor Művelődési Házat, a területi művelődési intézményeket és muzeális intézményét. Az eddig önálló intézményeket, a Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat és az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet egy igazgatás alá vonták. A több tagintézményből álló és kisebb munkatársi létszámmal dolgozó intézményhálózat egy új szervezetté állt össze, melynek célja, hogy takarékosan, de mégis színvonalasan lássa el az eddigi közművelődési munkát.

  A Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója Klein Marianna és a fiókintézményeket Hámori Tímea szakmai igazgatóhelyettes, a telephelyek koordinátora vezeti. A Rákoskerti Művelődési Ház közvetlen munkatársai: Dudás Margaréta – művelődésszervező, Boros Krisztina – adminisztrátor, Vörös János – technikai és információs munkatárs és Pacsuta József – karbantartó.

 A művelődési ház 2017 márciusában pályázatot hirdetett intézményi új logójának megtervezésére.

 A tervezéskor komplex feladatot vállaltak a pályázók, hiszen az volt a kívánatos, hogy az új logó a művelődési ház szakmai küldetését tükröző tartalmi sajátosságokat és Rákoskert hagyományos szimbólumainak megjelenítését egyaránt tartalmazza. A pályázatra 57 pályamű érkezett, melyekből 52 felelt meg a pályázati részvétel feltételeinek. A beérkezett pályamunkákat hat fős bizottság bírálta el, melynek tagja volt Auth Attila tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára; Fohsz Tivadar alpolgármester; Hajnal Csilla a Vigyázó Sándor Művelődési Ház tagintézményeinek akkori vezetője, később igazgatóhelyettese; Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő; Klein Marianna a Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója és Szelepcsényi Sándor, a Rákoskerti Polgári Kör elnöke. Az értékelést követően a bizottság egyhangú véleménye alapján Andorka Péter „TRENDi” jeligéjű pályázatát választotta díjnyertes pályamunkának, mely a tartalmi szempontok teljesülése mellett sokoldalú felhasználhatóságával és üde megjelenésével vívta ki magának az első helyet.

 A nyertes logót 2017. május 27-én, Rákoskert Napján láthatta először a nagyközönség.

Az új logót 2017 szeptemberétől jelenteti meg a művelődési ház arculatában, kampányaiban, online és nyomtatott felületein, valamint rendezvényein.

 A Rákoskerti Művelődési Házról és programjairól a http://www.vigyazomh.hu/rakoskerti-muvelodesi-haz címen található naprakész információ.

  Jelenleg, rendkívül széles skálán mozgó a tevékenységi köre az alábbiakat öleli föl:

Tehetséggondozás:

Sulijóga

5-10 éveseknek csütörtökönként. A foglalkozást vezeti: Fábián Bea gyermekjóga-oktató.

Kerekítő

  Mondókás Móka 0-3 éveseknek,valamint Bábos Torna 1-3 éveseknek keddenként Nemcsics Bernadett irányításával.

Ringató

  Egészen kicsiknek, 0-3 éveseknek péntekenként 11.15 - 11.45 óráig, Hazay Annamária vezetésével.

Málna Rajziskola

  5-16 éveseknek csütörtökönként Vágó Zoltán festőművész vezetésével.

Babamasszázs

  1-9 hónapos babáknak és anyukáiknak keddenként, akiknek Hanacsk Gáborné védőnőtanítja meg a babamaszázs fogásait.

Tiniaerobik

  12-18 éves lányoknak, csütörtökönként, Dévai Katalin fitness instruktor irányításával.

Kids Club, Jazz-Mataz angol klub

  Jazz-Mataz 2-4 éves gyermekeknek szülői részvétellel, valamint Kids Club vidám angol klub 5-7 éves gyermekeknek keddenként és 1-2. osztályosoknak, valamint 3-4. osztályosoknak csütörtökönként. Klubvezető Tóthné Csohány Katalin angoltanár.

Cassandra Táncművészeti és Sportegyesület

 A jazz-balett, modern, kortárs, és karaktertánc oktatásra mindenkit szívesen lát az egyesület. A tanfolyamokra 4 éves kortól lehet jelentkezni és korcsoportonként különböző időpontokban van foglalkozás Szili Vera és Takács Zsuzsanna nívódíjas moderntánc pedagógusok vezetésével. A 13-18 évesek csoportja hétfőnként, a 7-12 évesek csoportja szerdánként táncol. A 4-6 éveseknek hetente kétszer, hétfőn és szerdán is van edzés.

Foglalkozások felnőttek részére:

Gyógytorna

  keddenként Török Tamásné gyógytornász vezetésével.

Zumba Fitness

  kedden és péntekenként Dodan-Takács Viktória ZUMBA fitness-edzővel.

Felnőtt Moderntánc

  szerdánként a Cassandra Táncművészeti és Sportegyesület munkatársainak irányításával.

Hatha Jóga

  Csütörtökönként Fábián Bea jógaoktató vezetésével.

Alakformáló aerobik

  Csütörtökönként, Dévai Kata fitness instruktor irányításával.

Pilates

  Szerdánként, Szabó Tímea vezetésével.

Klubjaink:

Orion Amatőr Csillagász Szakkör

  Iskoláskorú gyerekeknek és szüleiknek havonta egyszer. Klubvezető: Kiss Ferenc.

Baba-Mama Klub

  Közös program babáknak és mamáknak, Minden második csütörtökön. Klubvezető: Hajzer Edina.

Rákoskerti Dalos Klub

  Kéthetente szerdánként, Zsuzsa Mihály énekes előadóművész vezetésével.

Rákoskerti Kertbarát Kör

  Kéthetente szerdánként. Klubvezető: András Károly, az ILEX-Kert Kft. ügyvezető igazgatója.

Civil szervezetek, amelyek a Művelődési Házban tartják összejöveteleiket

Rákosmenti Cukorbetegekért Közhasznú Egyesület (RÁCUK)

  Minden hónapban egy alkalommal. Elnök: Illés Jánosné

Rákoskerti Polgári Kör

  Minden hónap második péntekjén. Elnök: Szelepcsényi Sándor

Rákoskerti Templom Alapítvány

  Minden hónap második péntekjén. Elnök: Janikné Megyery Rita

Egyházi programok és közösségek

Református istentisztelet

  minden hónapban egy alkalommal.

Képviselői fogadóórák időpontjai:

Timmel Ede

  rákoskerti 9. vk. önkormányzati képviselője: minden hónap második péntekjén.

Hatvani Zoltán

  rákoskerti 8. vk. önkormányzati képviselője: minden hónap első keddjén és második péntekjén..

Egyéb szolgáltatások:

Nyilvános internethasználat ingyenesen a nyitvatartási időben:

  Hétfő: szünnap

  Kedd: 8 - 21 óráig

  Szerda: 14 - 20 óráig

  Csütörtökön: 8 - 21 óráig

  Pénteken: 8 - 20 óráig

  Hétvégén a programokhoz igazodó időpontokban

  A következőkben kissé részletesebben ismertetek néhányat a különféle civil szerveződések közül. Címszavakban lehet, hogy már említettem egyiket-másikat, de több lesz köztük, akiről itt esik először szó.

CBE Rákosmenti Cukorbetegek Klubja (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Klubvezető: Illés Jánosné

  A Cukorbetegek Budapesti Egyesületéhez tartozó Rákosmenti Klub a XVII. kerület egyetlen diabeteszes betegeket tömörítő szervezete. A klub 1996-ban alakult. Szakorvosa dr. Kajetán Miklós, Rákoskert egyik háziorvosa, dietetikusa Hegyi Adrien. A szervezet tagjainak száma 60-100 fő között mozog. Az összejövetelek célja: átfogó ismereteket adni a cukorbetegségről, kezeléséről, későbbi szövődményekről és azok elkerülésének lehetőségéről. A szakelőadásokat meghívott orvosok tartják, a diétával és egyéb életmódbeli tanácsadással a klub dietetikusa, esetenként gyógyszerész és tornatanár látja el a hallgatóságot. Természetesen, az adott témában a klubtagok is tesznek fel kérdéseket, illetve saját tapasztalataikkal egészítik ki az elhangzottakat.  A klub vezetője megszervezte, hogy az előadáson részt vevő tagok – a CBE-től és az orvosoktól kapott prospektusokon kívül – minden alkalommal megkapják a Cukorbeteg Élet, a Diabetes, a Patika Magazin és a Recept Nélkül című havi folyóiratokat, melyek szintén elősegítik a betegségüknek és általában az egészségesebb életvitelnek a megismerését. A klubtagok minden foglalkozáson diétás uzsonnát kapnak, mivel cukorszintjük tartásához 3-4 óránként étkezniük kell. A tagok ingyenesen látogathatják az összejöveteleket, az egyesület anyagi támogatást a XVII. kerületi Önkormányzattól és a kerület egyes képviselőitől kapnak. Ezen kívül pályázati pénzekhez jutnak a Cukorbetegek Budapesti Egyesületétől, illetve az előadásokon részt vevő gyógyszeripari cégek segítenek néhány ezer forinttal. A klubtagok szívesen járnak a foglakozásokra, hiszen az ott hallottakat betegségüknek a karbantartására, a szövődmények megelőzésére gyakorlatban fel tudják használni. A klubdélutánokon való megjelenés 60-70 százalékos és ez nagyon jó eredmény, különös tekintettel arra, hogy a tagok túlnyomó többsége 60 éven felüli, sok más betegséggel is küszködő idős ember. Sajnos, a kerületben nagyon sok olyan cukorbeteg él, akihez nem jut el a klub híre, vagy pedig nem törődnek eléggé saját betegségüket. A klub vezetője és segítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a saját érdeküket felismerve, minél többen látogassák az összejöveteleket.

  A klubfoglalkozásaikat a Rákoskerti Művelődési Házban minden hónap utolsó keddjén, 13:30-tól 17 óráig tartják, a nyári szünet, július és augusztus hónap kivételével.

Rákoskerti Szépítő Egylet (bejelentett címe a Rákoskerti Művelődési Házé volt) Elnök: Salamon György festőművész

  (Bár működését szünetelteti, feltétlenül meg kell említeni. A település életének rendszerváltás utáni éveiben jelentősen befolyásolta a közhangulatot és úttörő szerepe a civil egyesületek létrejöttében elvitathatatlan.) Rákoskerten élő művészek alapították 1990-ben, a helyi értékek (terek, cseresznyefák, a Pesti úti mályvasövény, platánsor, stb.) védelmében. A Rákoskerti Polgári Kör 1997-es megalakulásáig működött egyre csökkenő érdeklődésmiszteriumfe mellett, majd a Szépítő Egylet tagjai a Polgári Kör keretein belül tevékenykedtek tovább. A Rákoskerti Szépítő Egylet tagjai első feladatuknak a Vida-domb rendbetételét választották, amit sikeresen teljesítettek. Egy helyi építési vállalkozó, Kovács Ferenc önzetlen segítségével megtisztították a törmeléktől, és szeméttől, ismét alkalmassá tették focimeccsek, közösségi ünnepek és rendezvények tartására. 1992-ben a legmagasabb pontjára egy 6 méter magas, egyszerűségében is szép fakeresztet állítottak, amelyet emlékezetes misztériumjáték keretében a szépemlékű Enzsöl Ellák rákoscsaba-újtelepi plébános szentelt fel. Az egylet „Kerti Levél” címmel rendszeresen megjelenő újságot indított, amelyben közérdekű információk, művészi grafikák, visszaemlékezések olvashatók.

Rákoskerti Polgári Kör (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Elnök: Szelepcsényi Sándor

rpke  Rákoskerti lokálpatrióták alapították, Orosz Károly keramikusművész elnökletével, 1997-ben. Alapítói cél a Rákoskerti Szépítő Egylet szándékaihoz hasonlóan, az ő tevékenységüket folytatva és tagjaikat átvéve a helyi és általános polgári értékek védelme. Tagjai még a Rákoskerti Szépítő Egylet égisze alatt tették rendbe a Vida-dombot, majd avatták a Kossuth Lajos Általános Iskola belső udvarának falán a Kossuth emléktáblát és az Országzászlót. A Kör kezdeményezte több közterület megújulását, nevéhez fűződik a platán-sori Jubileumi park, a Wass Albert tér, az Aradi vértanúk tere és a Lengyel – Magyar barátság terének létrejötte. Ők rendezték először a „Rákoskert Napja” ünnepséget, amely mára már hagyománnyá vált, mint Rákosmente egyik kiemelt programja. Az egyesület a Művelődési Házzal karöltve részt vesz kiállítások, könyvbemutatók szervezésében valamint rendezésében is. Tevékenységük felsorolása hosszadalmas lenne, ezért ha valakinek sikerül felkelteni az érdeklődését, látogassa meg a rendszeres összejöveteleiket, amit minden hónap második hetében, pénteken 18 órától tartanak a Rákoskerti Művelődési Házban. Szívesen fogadnak minden, a kultúra, a környezetvédelem és Rákoskert fejlődése iránt érdeklődő helybélit egy kellemes, baráti beszélgetésre. Különösen várják azokat, akik ötleteikkel, javaslataikkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy szeretett településünk még szebb legyen és még kellemesebb környezetben élhessünk, együtt, baráti közösségben.

Rákoskerti Templom Alapítvány (címe: 1171 Budapest, Rákoskert sugárút 66.) Elnök: Janikné Megyery Rita

rtae

 Rákoskert parcellázásakor a tervet készítők (a terület gazdájának, ifj. báró Schell Gyulánénak az elképzelései szerint) kijelöltek egy nagyobb teret, amelyet templomépítés céljából községi tulajdonban hagytak, nem osztottak telkekre. Ez a terület a mai Rózsaszál utca, Tiszanána utca és Tiszaörs utca által határolt részen található. Sajnos, a háború, majd a rá következő vallásellenes idők miatt a terv nem valósulhatott meg. A rendszerváltozás magával hozta, hogy településünk hívő közösségének vágya egy ökomenikus templom építésére a felszínre tört. 2003. év tavaszán néhány aktív, tettrekész és az ügy iránt mélyen elkötelezett ember összefogott és létrejött az Alapítvány, amelyet 2004. január 6-án vett nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. Janikné Megyery Rita vezetésével, a több oldalról is felmerült akadályt elhárítva, céltudatos harc indult, hogy megteremtsék a templomépítés feltételeit.

 A 2005. év elejére sikerült megegyezni Rákosmente önkormányzatával, hogy a területet átadják az Alapítványnak, ha a főváros hozzájárul a telek építési övezetté való átsorolásában. Hosszú, kitartó és türelmes munka eredményeként 2008-ban megtörtént a telek átminősítése. A történelmi egyházak részéről a Budapest Rákoscsabai Református Egyházközség vállalta a támogatást és az ökumenikus templom felépítését. Az Alapítvány elnöke Makovecz Imre világhírű templomépítő-tervezőt kérte fel a tervek elkészítésére.

 temlomlattempllatA templom terve 2009-ben elkészült és még abban az évben, augusztus 23-án a Mester jelenlétében megtörtént az alapkőlettel.

 2011-ben kötött a kerületi önkormányzat és a Budapest Rákoscsabai Református Egyházközség földhasználati szerződést. A közadakozásból befolyt összegnek köszönhetően az építtető felek (az Alapítvány és az Egyházközség) már 2013-ban rendelkeztek jogerős építési engedéllyel, valamint az altemplom kiviteli tervének első ütemével. Ezt figyelembe véve és a közös pályázat eredményeként kaptak az építtetők 520 millió forint állami támogatást a 2016-ban létrehozott „Makovecz Imre Alap”-ból. (2020 első napjaiban pedig a kormányzat biztosított további egy milliárd forintot a templom építésére!) Így a kötelező közbeszerzési eljárások után Makovecz Imre személyes tervei szerint megépül Rákoskerten az Ő első budapesti temploma, a „Mennybemenetel” ökumenikus templom.

Az alapítvány a rendszeres összejöveteleit minden hónap második hetében, pénteken 16-17 óráig tartja a Rákoskerti Művelődési Házban.

Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány (címe: 1171 Budapest, Kísérő utca 4.) Elnök: Árvay Ferencné

rvke A Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítványt 1995. november 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, célja: „A rákoskerti MÁV megállóhely felvételi épületének (azaz a rákoskerti vasútállomásnak) felújítása és környezetének gondozása”. Rákoskertet birtokának parcellázásával megalapító báró Schell Gyuláné (Antos Ilona) által 1933-ban felépített állomásépület, Rákoskert legelső épülete, 1995-re rommá vált, a MÁV le akarta bontani. Az utasforgalom szinte megszűnt, néhányan misszióból utaztak. A MÁV bontási kérelme az alapítók közbenjárására elutasításra került. Ringbauer Erzsébet tervei alapján a felújítási munkák 1998 végére befejeződtek. A megújult gyönyörű kis épület kettős funkciót kapott: az utazóközönség menedéket talált az időjárás viszontagságai elöl, másrészt pedig az épület bővítésével kialakított helyiségek fogadták a környék turisztikai felfedezésére vagy pihenésre érkező vendégeket és határon túli magyar barátainkat. Kerékpáros és más közösségi rendezvények népszerű helyszíne lett az udvar és a hozzá tartozó infrastruktúra. A kezdetektől egyetlen szigorú házirendet, a létesítmény területén teljes dohányzási tilalmat mindenki tiszteletben tartja. A régi helyiségek átalakításával sikerült „gondnoki szolgálat helyet” kialakítani, így a létesítmény karbantartása és felügyelete is megoldott. Az Alapítvány biztosítja a 197-es „állomásbusz” gépkocsivezetői részére előírt humán kiszolgáló hátteret. Az utasforgalom mindezeknek köszönhetően jelentősen megnőtt. Az Alapítvány MÁV-val kötött szerződése 2020. október 30.-val lejár, ekkor a MÁV-nak újjáépített állapotában, térítés nélkül kell visszaadni az állomásépületet. Az Alapítvány szeretné, ha továbbra is a civil érdeket szolgálná a létesítmény, melyet a XVII. kerületi Önkormányzat felügyelete alatt látna biztosítottnak. Így a korábbi sok-sok élményt adó rendezvények sora folytatódhatna, azok nem csak emlékként, a visszaemlékezésekben maradnának meg.

Külön kell szólnunk településünk oktatási intézményeiről.

Kossuth Lajos Általános Iskola (címe: 1171 Budapest, Erzsébet körút 56.) Intézményvezető: Csébi András

iskolae Intézményünk Rákoskert egyik kiemelkedő pontján épült és immár 63 éve áll a nevelés szolgálatában. Az alapítás óta, a gyermekek számának növekedése miatt folyamatosan átalakult és bővült, 1957-ben a régi épületben igazgatói, tanári és orvosi szobát, valamint mellékhelyiségeket alakítottak ki a gyülekező tér rovására, majd 1972-ben egy négy tantermes új épületet építettek föl az Erzsébet körúton lévő szomszédos telken. A két épületet fedett üvegfolyosó köti össze. Hamarosan ez is kevésnek bizonyult, új tornaterem épült, míg elérkeztünk a mai állapothoz, 2003. március 20. óta az iskolaépületekre egy második szintet is húztak és így újabb 8 tanteremmel bővebb helyen folyhat az oktatás. Jelenleg 25 osztálynak és 12 napközis csoportnak biztosított az elhelyezkedése. A 2017-18-as tanévben összesen 620 gyerek nevelés-oktatását biztosítja az iskola. Az intézmény fenntartói és működtetői feladatait a Kelet-Pesti Tankerületi Központ látja el. A pedagógusainkat az oktatási munkájuk végzésénél szaktudásuk mellett a gyermekek szeretete és tisztelete vezérli. Pedagógiai hitvallásuk: „Legfontosabb oktatási feladatunk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, a tanulás megszerettetése, a nevelés során pedig kiegyensúlyozott, maradandó erkölcsi, etikai értékekkel, egészséges szemlélettel felnövekvő ifjúság formálása.”

 Több kiemelt programmal biztosítjuk a képzés átlagon felüli színvonalát:

 Az idegen nyelv oktatása: angol nyelv tanítása már a harmadik osztálytól indul szakköri keretben, a negyedik évfolyamtól, illetve a felső tagozaton pedig emelt óraszámban, illetve alapóraszámban tanulhatnak a diákok idegen nyelvet.

 Számítástechnikai oktatás: a 3. osztálytól ismerkedés a számítógéppel, a felső tagozaton hatodik évfolyamtól számítástechnikai ismeretek oktatása a tanterv keretei között.

 Rajz- és vizuális kultúra oktatása: A rajzoktatás fontosságát felismerve házi kiállítások szervezése, a különösen tehetséges gyermekek műveinek országos pályázatokon történő megmérettetése, szakköri keretben történő tehetséggondozás, az intézmény arculatának folyamatos aktualizálása a szakköri munkák bemutatásával.

 A környezetkultúra-központú nevelés: a környezetbarát gondolkodásmód kialakítása már az első osztálytól kezdődően, szervezett környezeti nevelés a tanórákon, napközis projektnapok formájában, témanapokon és erdei iskolai kirándulásokon.

 Testnevelés: fontos feladat a mindennapos testnevelés biztosítása, a nevelőtestület fontosnak tartja a tehetséges tanulók gondozását, a sport keretében különböző lehetőségek közül választhatnak tanulóink: torna szakág, kézilabda, cselgáncs.

 Intézményünk Pedagógiai programja különösen fontosnak tartja tanulóink vonatkozásában az alapkészségek fejlesztését, ezzel összefüggésben a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink esetében a tehetséggondozást, valamint a felzárkóztató foglalkozások megszervezését csoportos korrepetálások, illetve egyéni fejlesztés formájában. Az iskolai könyvtár egyre bővülő kötetszámmal minden nap a tanulók rendelkezésére áll.

 Intézményünk együttműködik a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel: az együttműködés keretében iskolánk helyet biztosít a szolfézsoktatásnak, valamint zongora, illetve fuvolaoktatásra is járhatnak tanulóink. A zeneiskolával történő együttműködés biztosítja azt, hogy tanulóink saját iskolájukban vehessenek részt hangszeres oktatásban.

 Az intézmény nagyon jó kapcsolatokat épített ki a Rákoskerti Művelődési Házzal. Tanulóink minden évben műsorral kedveskednek az idősek napján, tanulócsoportjaink rendszeresen látogatásokat tesznek az egyes tanulmányi területekhez kapcsolódó kiállításokon, évek óta közösen szervezzük az Andráshida utcai emlékparkban megrendezésre kerülő október 6-i megemlékezést, 2018 februárjában pedig iskolánk nevelőtestülete és diákjai önálló műsor keretében tisztelegtek Wass Albert emléke előtt. A minden év júniusában megrendezésre kerülő „Rákoskert nap” műsorát tovább színesítik iskolánk tanulóinak fellépése, önálló zenés-verses-táncos összeállításai.

 Rákoskert másik oktatási intézményével, a Rákosmenti Százszorszép Óvodával is szoros együttműködésben élnek, minden év januárjában három foglalkozás keretében, az Ovisuli program részeként megismertetik az óvodásokkal és szüleikkel az iskolát, és a kicsinyek megízlelhetik az iskola légkörét, minden információt megkaphatnak, amelyek a beiskolázással, az első évfolyamra történő jelentkezéssel kapcsolatosak. Az Ovisuli program a tavaszi hónapokban az iskolaelőkészítő foglalkozásokkal folytatódik.

 Intézményi arculatunkat a tradicionális, magas színvonalú programok megrendezése, illetve innovációs törekvéseinkből adódó rendezvények egyaránt meghatározzák. Évek óta ismert és széleskörűen elismert rendezvényeink a Rákoskerti Torna Kupa, a tavaszi időszakban a Pest Megyei Nyelvész Döntő, illetve Tudásbajnokság megszervezése, a farsangi táncos bemutató. A 2017-2018-as tanévben indítottuk útjára a Szülők klubja rendezvénysorozatot, az idei tanévünk pedig a „Szeretünk Rákoskert” lokálpatrióta szellemiségű vetélkedő, illetve gála jegyében történik.

 Határozott célunk a határon túli magyarság történelmi, néprajzi, kulturális életének, mindennapjainak megismertetése, bemutatása tanulóifjúságunk számára, ennek érdekében évek óta pályázunk a Határtalanul pályázat keretében történelmi kirándulásokon való részvételre. Az évek alatt megismerkedtünk a Felvidék, Erdély, a Partium, Kárpátalja különböző területeivel.

 Törekvéseink, célkitűzéseink megvalósításában sokat segítenek Rákoskert önkormányzati képviselői, Hatvani Zoltán és Timmel Ede képviselő úr. Pénzügyi támogatásuk nagymértékben járult hozzá a múltban és a jelenben is a Rákoskerti Torna Kupa, a különböző nyári táboraink, a Merzsematek, valamint a „Szeretünk Rákoskert” programsorozat sikeres megvalósításához. A Rákoskerti Polgári Kör elnöke, vitéz Szelepcsényi Sándor úr a 2017-2018-as tanévben történelemórák keretében emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc rákoskerti vonatkozásairól. Ez is része a helyi hagyományok megismertetésének, ezért az idei tanévben folytatni kívánjuk ezt a megkezdett, értékes vállalkozást.

 Nevelőtestületünk egésze elkötelezett a gyermekközpontú, az egyéni adottságokat maximálisan figyelembe vevő, a szereteten és egyéni törődésen alapuló, a rend és a fegyelem alapjait figyelembe vevő nevelési-oktatási folyamat következetes végrehajtásában.

Budapest-Rákoskert, 2018. szeptember 18.                                                                               Csébi András intézményvezető

 

Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda (címe: 1171 Budapest, Rezgő utca 15.) Óvodavezető: Béres Károlyné

ovodaemb Az óvoda 1946 óta folyamatosan működik. A régi épülete mellé, miután sikerült megszerezni az Irsa utcában mellette fekvő telket is, 1979-ben egy újabbat, modernebbet építettek és a kettőt egy zárt folyosóval kötötték össze. Barátságos foglalkoztatók, napvédett teraszok, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvar, kellemes környezet és tiszta levegő teszi vonzóvá az intézményt. 2020-ban a férőhelyigény miatt újabb bővítésre kerül sor, mivel a túljelentkezés már évek óta kétszerese az elhelyezhető gyermekek számának. w Jelenleg 5 csoportban 140 gyermekkel 11 óvodapedagógus, 2 pedagógiai asszisztens, 6 szakképzett dajka foglalkozik, az adminisztratív és technikai segítséget 1 óvodatitkár és 1 fűtő-gondnok biztosítja. w A nevelőtestület hitvallása: "Érző szívvel, nyitott szemmel, harmóniában, az emberi értékek átadásával, együtt a gyermekekért."

 A szülők bizonyíthatják, hogy ebben a szellemben sikerült a barátságos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó óvodai élet megszervezése, amelyben a gyermeki játék kibontakozhat, ahol megbecsülés, tisztelet övezi a gyermeket, aki így kiegyensúlyozottá és önállóvá válik. Ezt a célt szolgálja az is, hogy heti 10 órában logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel és heti egy-egy alkalommal katolikus és református hitoktató tart foglalkozást azoknak a gyerekeknek, akiknek a szüleik ezt igénylik. Az itt folyó óvodai munka szakmai elismeréseként ez az intézmény is részt vehetett az Oktatási Minisztérium megbízásából, a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési program I-es modelljének kiépítésében. 2002. évben a nevelőközösség partnerközpontú munkájának elismeréseként az Oktatási Minisztérium a Közoktatás Minőségéért Díj oklevelét adományozta az óvodának. 2010 óta a kompetenciaalapú óvodai programcsomag helyileg adaptált változatával tanítják, nevelik a gyerekeket. Büszkén viselik a Madárbarát Kert és az Örökös Zöld Óvoda címet. Budapest egyetlen Zöld Báisóvodája.

 Rendezvényeik: Minden évben közös megemlékezés a Föld napjáról, a víz napjáról, a madarak és fák napjáról. Családi játszóházak az állatok világnapja alkalmából. Mikulás napi ünnep. A karácsony megünneplése. Az édesanyák, édesapák ünnepélyes köszöntése. Évzáró ünnep.

 Programjaik: Külön busszal úszásoktatás a kicsinyeknek. Játékos zenei és angol foglalkozás. Nyári erdei tábor az ország különböző természetvédelmi területein.

 Az intézményben 1992. év óta működik a szülők és nevelők által létrehozott "Boldogabb Gyermekévekért Alapítvány", amelynek célja az óvoda működésének a támogatása.

Az előzőekben említetteken kívül működik még egy sportszerveződés is településünkön, a

Rákoskerti Lemaradás Turisztikai Sport és Szabadidő Egyesület (RKL)

Címe: 1171 Budapest, Bodonyi utca 67.

Elnök: Földi János

lemarae

Egyesületünk 1993-ban alakult Madarász Attila elnökletével. Az akkori körülbelül 15 fős csapat tagjai jórészt a régi, de akkortájt már megszűnőben lévő úttörőtáborok természetszerető tanáraiból, ifi vezetőiből és diákjaiból verbuválódót. A Rákoskerti Lemaradás név feledtetni kívánta a régmúlt – szocialista csengésű – tömegével felvett, agyoncsépelt „törekvés”, „előre” vagy „haladás” elnevezéseit. Az RKL önálló egyesületként működik, de több, hasonló társszervezettel és önkormányzati szervekkel együttműködve fejti ki tevékenységét.

 Az egyesület főbb tevékenységei: Teljesítménytúrák szervezése, lebonyolítása. Természetjáró túrák – hétvégék szervezése, lebonyolítása. A fent említett tevékenységi körök népszerűsítése széles területen, főleg iskolákban és nagy létszámot tömörítő irodai munkahelyeken, művelődési házakban. Társszervezeteink által rendezett túrákon való aktív részvétel. Túraútvonalak tisztítása, karbantartása, járhatóságának előkészítése, biztosítása. A túráinkon résztvevő sporttársakkal megismertetni Magyarország tájegységeit, megszerettetni természeti szépségeit egy egészségesebb életmód keretein belül. Kiemelkedő tevékenységek: Működésünk során büszkélkedhetünk néhány olyan kiemelkedő rendezvény megszervezésével, mely kivívta más hasonló klubok illetve klubokat tömörítő országos egyesületek elismerését is. 1996-ban a honfoglalás (1100 éves) emlékére rendeztük meg a Szigethalmi Teljesítménytúrázók Egyesületével karöltve az addig leghosszabb, 200 km-t felölelő, Árpád vezér 200 elnevezésű teljesítménytúrát. Majd 2000 augusztusában szintén a szigethalmi sporttársainkkal rendeztük meg az államalapítás tiszteletére kiírt és 50 km-rel megtoldott Szent István emléktúra 250 km-es gyalogos teljesítménytúrát, mely Esztergomból indult és Szigethalmon ért véget. Ugyanakkor e kimagasló teljesítményeken kívül immáron 16. éve rendezük meg az embert próbára tévő 100 km-es hagyományos teljesítménytúráját Lemaradás 100 néven, illetve – ennek részeként és függetlenül más rendezvényeink keretein belül – az 50 és 25 km-es túrákat a rövidebb távokat kedvelők részére a Gödöllői-dombság lankáin és a Budai-hegyek magaslatai között. 2004-ben elnyertük a Teljesítménytúrázók Társasága által kiírt az év legjobbjának minősített hazai teljesítménytúra címet, megelőzve ezzel körülbelül 180 társszervezetet. Ugyancsak soraink közül került ki ifjúsági kategóriában az év versenyzője 1994-ben Péter Dávid volt, aki elnyerte a legtöbb km-t teljesítő hazai teljesítménytúrázó címet 2.000 km teljesítésével. Az egyesület tagjai továbbá részt vesznek külföldön megrendezett túrákon is, például Szerbia, Lengyelország, Ausztria és Románia különböző részein.

 2014-től két új túrával bővítettük a kínálatot. Egy nappali és egy éjszakai Rákoskertről induló és a Merzse- mocsárt megkerülő 10 és 20 km-es távval. A mocsár a XVII. kerület határán fekszik így nagyon népszerű a kerületiek, illetve a rákoskertiek körében. A helyi iskolák bevonásával nagyobb tömeget, főleg diákokat sikerült megmozgatni és velük a gyaloglást megszerettetni.

 A XVII. kerületi Önkormányzat felkérésére 2018-ban a 3. alkalommal rendezzük meg helyben a Horváth Előd nevéhez fűződő Lecsófőző versenyt, mely egyedülálló rendezvény a kerületünkben. 5 évvel ezelőtt Horváth Előd, Öcsi bácsi álmodta meg ennek ötletét, de sajnos korai halála miatt nem tudta folytatni a munkát.

 25 éves fennállásunkat 2018-ban egy Rákoskertet átölelő és a Merzse mocsarat érintő 25 km-es túra rendezésével ünnepeltük meg. Jelenlegi taglétszámunk 13 fő.

A falvakban és városokban a közösségi életet szolgálják a kocsmák is.

 A régi időkben a Kollár- és a Sebők-féle vendéglők nyújtottak kulturált vendéglátói szolgáltatásokat. Az 1990-es években sorban nyitottak a kisebb italmérések, de ezek az ezredfordulót követően valamennyien bezárták a kapuikat. 2018-ig a Sebők-házban volt az egyetlen, folyamatosan működő kocsma amely az „Árnyas söröző” nevet viselte egyre kopottabb cégérén, de csődbe ment. Hamarosan új vállalkozó próbálkozott, néhány hét után PAPARAZZI néven újra kinyitott, de pár nap múlva ismét kikerült a zárt kapura az „Üzlet kiadó” tábla. Így Rákoskert azon ritka települések közé került, ahol a férfinép nem talál italfogyasztásra alkalmas vendéglátóhelyet magának! A kilencvenes évek első felében megnyílt ugyan a „Zrínyi Fogadó”, (az épületen ma a legutóbbi elnevezés: Macskajaj Fogadó olvasható) ahol söröző és étterem is volt, de már ezeket a szolgáltatásokat régóta nem lehet igénybe venni.

 A változás településünkön folyamatos, ezért kérem, hogy az olvasottakra pillanatfelvételként tekintsenek!

 

Ugrás a lap elejére

Kategória: Uncategorised
Találatok: 3202